Internet van, vécé nincs

Magyar Bálint továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a következő két évben 35 milliárd forintot költsenek digitális táblákra, miközben az iskolák negyedében nincs radiátoros fűtés, több mint felében nem megfelelő a vécék állapota, és az épületek 85 százalékát fel kellene újítani.

Már a baloldali médiának is csípi a szemét, hogy a kormány milliárdokat költ az iskolák méregdrága intelligens táblákkal való felszerelésére, miközben már több intézményben van internet, mint vezetékes gáz. Az MTV Nap-kelte című műsorának múlt pénteki adásában az egyik újságíró azt kérdezte Magyar Bálinttól, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkárától: vajon nem kellene előbb székeket és asztalokat beszerezni, mielőtt milliárdokat költenek digitális táblákra? Tudni szerették volna azt is, hogy vajon miért fontosabb az internet, mint a fűtés. A volt SZDSZ-es oktatási miniszter azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy 35 milliárd forintból 40 ezer tantermet szereljenek fel intelligens táblákkal. (Számításaink szerint ez azt jelenti, hogy egy digitális tábla a beszereléssel együtt 875 ezer forintba kerül.) Magyar szerint nem az fogja elősegíteni egy gyerek pályáját, ha van vezetékes gáz az iskolában. Hozzátette: ez nagyjából olyan, mintha 100 évvel ezelőtt arról vitatkoztak volna, hogy minek könyvet adni a diáknak akkor, amikor még a fűtés sincs megoldva az iskolákban.
A politikus az iskolák digitalizálását az oktatás csendes forradalmának nevezte. Hozzátette: saját minisztersége idejéig az oktatásban a technológiai környezet az utóbbi 120–150 évben nem sokat változott. Akkor megtették az első lépést, mert 2005-ig Magyarország összes iskoláját rákötötték az internethálózatra. A cél az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől kezdve a Zala megyei kisfalvakig legyenek olyan eszközök, amelyek „beviszik” a világot a tantermekbe, és száraz tankönyvek helyett élményszerűvé teszik az oktatást – közölte. A miniszter cáfolta azt a sajtóhírt, amely szerint az ígért 40 milliárd forintból csak tizenegy áll rendelkezésre a digitális táblákra, igaz, most már csak 35 milliárd forintról beszélt. A liberális politikus szerint a szerkezet jelentősen megkönnyíti a tanulást és a tanítást, illetve segíti a digitális tananyagok megjelenítését. A készüléket összekapcsolják egy laptoppal, ami a táblára vetíti a tananyagot, ráadásul elektronikus tollal írni is lehet rá.
Magyar Bálint ragaszkodása a digitális táblákhoz annak fényében is elgondolkodtató, hogy múlt csütörtökön Hiller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák nyolcvanöt százalékát fel kell újítani. A Szonda Ipsos által végzett kutatás szerint az iskolák 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékában pedig még meleg víz sem jut a gyerekeknek. A villamos berendezések állapota minden második iskolában rossz, a vécék, mosdók 45 százaléka nem megfelelő, a tantermek 43 százalékában gyenge a megvilágítás. Mindeközben az intézmények 91 százalékában van számítógépterem, 92 százalékában pedig internet.