Tiszabura Szolnok és a Kiskörei-víztároló között fekszik, ám tisztes távolságra a környező megyeszékhelyektől és más jelentősebb városoktól. Amolyan isten háta mögötti település, viszont kifejezetten rendezett, szépen parkosított, a templom és a tájház is jó karban van. A falu háromezres lakossága kétharmad részben cigány származású, a polgármester és – egyetlen kivétellel – az összes képviselő is roma.
Az egyik ház kertjében vályogvetők dolgoznak. Kiderül, hogy a környéken egyre többen választják a tégla helyett ezt az ősi építőanyagot, mert hetven-nyolcvan százalékkal olcsóbb, és jobban tartja a hőt. Egy évben négy hónapon keresztül kínálkozik erre a munkára lehetőség. Valódi munkahely híján inkább keresetkiegészítésnek jó a segély mellé, állítja az egyik kismester, Gyula. A szomszéd utcában egy szintén cigány faluőrbe botlunk, akitől megtudjuk, hogy a polgármesteri hivatal nyolc embernek adott ilyen megbízatást, fő feladatuk a lopások, verekedések megelőzése. A huszonhárom esztendős Takács Attila negyvenháromezer forintot keres, ami azt jelenti, hogy kétszer annyit kap kézhez, mint ha munkanélküli-segélyből élne. Eligazít minket az egyik presszóba, ahol lehet hamburgert, hot dogot is enni. Éppen két kamasz roma srác biliárdozik. Az egyik, Tantás József hetedikes, és leginkább a matematika és a számítástechnika érdekli. Négyes-ötös ezekből, úgyhogy van esélye a kedve szerinti továbbtanulásra. Barátja, Túró Ignác is a számítógépek felé kacsingat, ő szintén Szolnokra vágyik szakközépiskolába.
Egy éve került Tiszaburára Brankovics László, az általános iskola igazgatója, aki azelőtt Karcagon volt logisztikai vezető egy egészségügyi intézményben. Szerinte a településnek az a nagy szerencséje, hogy az innen származó néhány diplomás roma ember visszatér a szülőfalujába. Az iskolában is tanít egy cigány származású pedagógus, ráadásul három roma asszisztens is segíti a tanárok munkáját. Közülük az egyik most közölte az igazgatóval, hogy tovább szeretne tanulni főiskolán. Figyelemre méltó, hogy a település fiatal, cigány származású polgármestere most szerzi a harmadik diplomáját. Ám egyáltalán nem könnyű a továbbtanulás a roma tizenévesek számára, pedig az elmúlt évet tekintve majdnem kilencven százalékuk folytatja a tanulmányait. Aki itt négyes-ötös, az lehet, hogy a városi gimnáziumban vagy szakközépiskolában csak hármas lesz az adott tantárgyból. Mivel korábban alig jártak a településük határain kívül, ezért kollégistaként meg kell tanulniuk a városi létet, ami általában sikerül, bár a családi háttér mindvégig elkíséri a kamaszokat. Ha a középiskolai osztályban szóba kerül egy mozifilmélmény, akkor ahhoz egy tiszaburai gyerek rendszerint nem tud hozzászólni, és az ilyen esetek csak erősítik az amúgy is meglévő kisebbrendűségi komplexust.
– Előfordul, hogy egy gyerek feladja, és hazajön néhány hónap után. Ekkor megbeszélem az adott intézmény vezetőjével, hogy tegyenek vele még egy próbát, a srácot is rávesszük a folytatásra – mondja Brankovics László. – Ez amolyan utógondozás, ami nem a feladatunk, de kötelességünknek érezzük. Az ilyen fiatalok rendszerint elvégzik a középiskolát.
Az igazgató fontosnak tartja, hogy a gyerekeket szabad idejükben is lekössék, erre szolgál az eddig kitűnően működő művészeti oktatás. Ám az idén a kormányzat rendkívül szigorú és vidéki környezetben szinte teljesíthetetlen feltételrendszert vezetett be, így elképzelhető, hogy januártól Tiszaburán csak félig finanszírozzák majd ezt a fajta képzést.
– Négy éve kerültem Burára, akkor még a lakosság fele volt roma, azóta viszont egyértelműen többségbe kerültek. Ez betudható annak, hogy több gyermekük van, de annak is, hogy a magyar fiatalok elmennek innen, mert nincs se munka, se továbbtanulási lehetőség – magyarázza Horváth Balázs háziorvos, aki ugyan nem roma, mégis a Fiatal Romák Országos Szövetségének (Firosz) a színeiben lett önkormányzati képviselő, sőt megbízott alpolgármester. Az elmúlt esztendőkben neki sem akadt semmilyen konfliktusa a helyiekkel, ahogy mondja: ő is próbál alkalmazkodni. Úgy látja, a romák alapvetően hirtelen indulatú emberek, ezért érdemes nekik türelmesen elmagyarázni mindent.
Például azt, hogy miért fontos a felvilágosítást végző védőnői szolgálat, valamint a háziorvossal való beszélgetések. Tiszaburán tizenhat évesen szülik az első gyermeküket a roma lányok, miközben nagyfokú tudáshiánnyal küzdenek. Sok más mellett arról sincs fogalmuk, hogy mennyire ártalmas várandósan cigarettázni. A magyarországi cigányságnak nagyon kevés az ismerete a helyes táplálkozásról. Pedig Horváth doktor szerint a kalóriabevitelt mindenképpen csökkenteni kéne: a cigányság körében azért is sok az elhízott ember, mert túl sok zsíros ételt, fehér kenyeret, tésztát, édességet, cukros üdítőt és nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. Holott az utóbbiakat falun meg lehetne termelni. Arról viszont – köszönhetően a védőnői szolgálatnak – egyre több fiatal lányt és asszonyt meg lehet győzni, hogy használjanak fogamzásgátló szereket.
– Sokan mégis tizenhat esztendősen teherbe esnek, és aztán azért vállalnak még több csemetét, mert egyrészt a romák nagyon szeretik a csöppségeket, másrészt már három gyermek után annyi szociális juttatást kapnak, amennyiből úgy-ahogy fenn tudják tartani az egész családot – mondja Horváth Balázs. – Igaz, az ifjú szülők továbbtanulása innentől kezdve szinte esélytelen. Ennél is nagyobb baj, hogy a pénzt a többség nem igazán tudja beosztani, s ezt az uzsorakamattal foglalkozó személyek kihasználják. Olyan adósságspirálba kerül a családok jelentős része, amelyből szinte lehetetlen kikecmeregni, főleg ezen a vidéken, ahol alig van munkahely.
Az orvos alpolgármester szerint ez az oka a mélyszegénységnek, amely sokszor a szerény felemelkedést is megakasztja. Ugyanakkor Tiszaburán az egzisztenciális problémák nem vezetnek etnikai jellegű konfliktusokhoz, amit Horváth Balázs főként annak tud be, hogy a polgármester egyensúlyt próbál teremteni magyarok és romák között. Bár, úgy véli, nincs sok értelme külön beszélni magyarokról és cigányokról. Ráadásul egyre több a vegyes házasság, ami az identitás kérdését tovább egyszerűsíti vagy éppen – nézőpont kérdése – bonyolítja.
– Ami viszont fontos: a leszakadt rétegeket, származásra való tekintet nélkül, integrálni kell, és erre országosan bizony sok pénzt kell áldozni. Az elmaradott településeken sokkal több családsegítő munkatárs kellene. Ez végső soron a politikai elit felelőssége – állítja Tiszabura háziorvosa.
– Sajnos a most uralkodó politika a legutóbb büntetett bennünket – hangsúlyozza a második ciklusát töltő Farkas László polgármester. – Három útépítéssel foglalkozó pályázaton indultunk a Regionális Fejlesztési Tanácsnál, de egyiken sem nyertünk. Egy másik pályázatunkban kútfúrásra igényeltünk pénzt, de ez sem futott be, miközben szomszédos települések testvérvárosi kapcsolatok ápolására kaptak néhány millió forintot. Úgy látszik, háromezer ember nyugodtan ivóvíz nélkül maradhat. Az egyetlen falusi kút rendkívül rossz állapotban van, ám mindez nem érdekli a döntéshozókat.
A polgármester szerint ennek az az oka, hogy tavaly a településükön a fideszes Varga Mihály mintegy kétszer annyi szavazatot kapott, mint a szocialista Vadai Ágnes. Ugyanakkor tudni kell, hogy a polgármestert az édesapja által alapított Firosz elnökeként sem tekinti igazi partnernek a kormányoldal. Mindeközben jó néhány önkormányzati képviselőjük tevékenykedik országszerte. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Fidesz–KDNP is szinte csak a Lungo Drom véleményére kíváncsi. Pedig a Firosz a rendszerváltozás óta kulturális rendezvények szervezésében és képzések lebonyolításában jelentős tapasztalatokra tett szert. A roma egyesületnek kőművesek, szobafestők tucatjai köszönhetik kenyérkereső foglalkozásukat. A Firosz jogsegélyszolgálatot is nyújt, sőt segítségével Tiszabura teleházat és közösségi házat hozhatott létre. Mindennek köszönhető, hogy a cigány származású ifjú politikus már ötödik éve polgármester. A fél évtized alatt sikerült a csatornahálózatot fejleszteni, a földutak felét aszfaltozni, parkosítani a közterületeket. A közbiztonsági mutatókat is hatvan százalékkal javították, részben a körzeti megbízott, részben a felállított faluőrség jóvoltából.
– Ma egy falusi rendezvényen egy pofon sem csattan el. Sokakat bevonunk a munkába, így érzik, hogy szükség van rájuk – fejtegeti a település első embere. Évente száz-százötven embert tudnak meghívni a közmunkaprogramba, így az utcák rendbetétele, a csatornák tisztítása, a közintézmények karbantartása nem okoz gondot, és a helyi családoknak is jól jön a pluszpénz. Néhányan kisgépek kezelését is el tudják sajátítani a különböző projektek keretében. Hetven család kapott palántákat, hogy művelje a kertjét, és húsz-huszonöt família azóta is szorgosan termeszt gyümölcsöt, zöldséget. Ám mivel körülbelül ötszáz munkanélküli van Tiszaburán, ezért ezen a településen is érződik a szociális feszültség.
– A magyar cigányoknak évszázadok óta ugyanaz az anyanyelvük, mint a jászoknak, a kunoknak, a palócoknak. Az oláh és a beás cigányoknál más a helyzet, hiszen egy részük még beszéli az ősök nyelvét, mégis mindezekkel együtt állítom: az, amit a sajtó etnikai ellentétnek állít be, valójában nyolcvan-kilencven százalékban szociális alapú feszültség – mondja Farkas László, aki úgy tapasztalja, hogy vannak olyan romák által lakott településrészek szerte az országban, ahol az államhatalom képviselője meg sem jelenik. Az ilyen közösségbe tartozók így teljesen külön utakon járnak, és erőfölénnyel döntenek el egy-egy vitát. A Firosz elnöke ugyanakkor úgy látja, a cigányság köreiben is akadnak szélsőségesek, akik hajlamosak a rasszizmusra, csak éppen ellenkező előjellel, mint a bőrfejűek. Úgy véli, nagy szerencse, hogy mindkétfajta szélsőségből kevés akad, és ha az okokat nézzük, akkor ugyanarra jutunk mindkét rétegnél: fajgyűlöletre azok kaphatók, akik tudatlanok, illetve akiknek a szociális helyzetük megrendült. Az „ellenség beazonosítása” ugyanis egyszerű megoldásnak tűnik.
– Tanult, rátermett közösségi vezetőkre van szükség, akik minden társadalmi réteggel, romákkal, magyarokkal egyaránt képesek kommunikálni, és persze nem játsszák el a kiskirályt – állítja Farkas László, aki szerint az is elengedhetetlen egy térség felemelkedéséhez, hogy a központi forrásokból ésszerűen juttassanak fejlesztési, közösségi célokra. Egy családsegítő szakembernek – márpedig ilyenből sokra lenne szükség – legalább érettségivel kell rendelkeznie, de az még jobb, ha szociális munkás az illető. Mindkét esetben figyelembe kell venni a bérbesorolást és a lakhatást. Óriási tehát az állam és a mindenkori kormányzat felelőssége. Kevés olyan település van, mint Tiszabura, ahol a Firosz egyetemi előkészítőket is tartott. Öt cigány származású diplomás lakik itt helyben, mert a tanulmányaik befejezése után haza is jöttek a szülőfalujukba. Emellett tíznél több érettségizett, nekik azonban az önkormányzat, egyre nehezebb anyagi helyzete miatt, nem tud munkát ajánlani.
– A periférián élő cigányokra pedig ez még fokozottabban igaz, ugyanis döntő többségüknek nincsen semmilyen kapcsolati tőkéjük – szögezi le Tiszabura polgármestere. – Nem véletlen, hogy a Tisza menti falvakból is elköltözik, aki tud, mert normális megélhetést biztosító munka szinte csak a nagyobb városokban akad. Maradnak a mélyszegénységben élők, ami a vidék menthetetlen lesüllyedéséhez vezet.
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
