Európának szüksége van Magyarországra – mondta Sarkozy a Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott megbeszélései után. A francia elnök méltatta a magyar nép bátorságát, külön kiemelve az 1956-os forradalom idején mutatott hősiességét. Sarkozy úgy vélte, hazánk mindig különleges szerepet töltött be a kelet-európai országok között, s hozzátette, Franciaország jelen akar lenni Magyarországon. „Sok minden dől el itt” – húzta alá a francia államfő. Hitet tett amellett, hogy az Európai Unió tagjai között nincs nagy és kicsi, vagy „hallgató” és „beszélő” állam, csak egyenértékű tagok vannak. Sarkozy rámutatott, Európában Magyarországon él legerősebben a nemzeti hagyomány. Egyetértett Sólyom László felvetésével, miszerint a határon túl élő magyarok identitását meg kell őrizni, ám egyúttal azt is nyilvánvalóvá tette, hogy Franciaország támogatja az egyéni és kulturális jogokat, ám a kollektív jogok és a területi autonómia tekintetében visszafogottabb álláspontot képvisel.
Arra szólított fel, hogy a témát folytassa a két ország, akár egy szeminárium keretében. „Magyarország keservesen megfizette néhány politikai vezető hibáját” – mondta Sarkozy, és közölte, megérti az országban élő tízmillió és a határokon túl élő ötmillió magyar közötti érzelmi köteléket. A magyar államfő elmondta, a megbeszélésen az uniós kérdések mellett szót ejtettek a Budapesten megrendezésre kerülő World Science Forum tudományos konferenciáról, amelyre Sólyom Sarkozyt is meghívta.
*
A sűrű programot lebonyolító államfő Gyurcsány Ferenccel való megbeszélésén az Európára váró reformok szükségességét hangsúlyozta. A magyar kormányfő Magyarország támogatásáról biztosította a francia tervet az unió jövőjéről tárgyaló „bölcsek tanácsáról”. A két vezető megállapodott abban, hogy levelet írnak uniós pártjuknak, hogy álljanak a terv mellé. A francia államfő egyúttal leszögezte, Magyarország abból a szempontból is különleges, hogy édesapja szülőhazája, és „nem mindennap van Franciaországnak félig magyar elnöke”. A két vezető kifejtette álláspontját a közös európai energiapolitikáról is. Gyurcsány Ferenc megváltoztatva korábban hangoztatott álláspontját, leszögezte: senkinek sem jó, ha hazánk stratégiai ügyekben ki van szolgáltatva. Rámutatott, hazánkban 80 százalékos az Oroszországból származó gáz aránya, így a követendő út, ha diverzifikáljuk a beszerzési forrásokat. Határozottan kiállt a közös európai energiapolitika és a Nabucco-terv mellett, hasonlóan vélekedett a kérdésben Sarkozy is, aki ezt követően beszédet mondott az Országgyűlésben. Itt kifejtette: „Annyi kötelék létezik Franciaország és Magyarország között. Nem feledem, hogy ez a kapcsolat fájdalmas pillanatokat élt át. Főleg az 1920-as trianoni szerződésre gondolok, amely hoszszan tartó sebeket ejtett.”
Nicolas Sarkozy találkozott Orbán Viktorral is. A Fidesz elnöke a megbeszélés után elmondta, a francia elnökkel egyetértettek abban, hogy a változásokra szüksége van Európának, ám Orbán leszögezte: a versenyképesség javítása nem lehet cél, csupán eszköz az európai népek boldogsága érdekében. A politikus elmondta, Sarkozy meghívta őt a francia kormánypárt, a jobbközép Unió a Népmozgalomért (UMP) októberi kongresszusára.
Nicolas Sarkozy megkoszorúzta tegnap a Műegyetemnél az 1956-os emlékművet. Az eseményen a francia elnök mellett hivatalos volt Demszky Gábor főpolgármester is, ám a főváros első embere lekéste a koszorúzást. Az MTI tudósítása szerint ez azért fordulhatott elő, mert Sarkozy húsz perccel a tervezettnél korábban érkezett a helyszínre. „Felhívtak engem, hogy ők húsz perccel a megadott időpont előtt itt vannak. Elég nehéz volt ezt abszolválni, gyalog jöttem át a Szabadság hídon” – magyarázta a történteket Demszky.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
