Mindegy, hogy két keréken vagy kenulapáttal a kezünkben vágunk neki a Rábának, bele fogunk szeretni. Vas és Győr-Moson szent folyója mostanában sajnos csak a sógorok bőrgyárai miatt sajtóhangsúlyos, pedig aki már végigbiciklizett a töltésen, aludt a szalmabálák tetején, vagy beborult néhány kanyarulatban a kenuval, s kapkodott a vízhatlan hordók után, tudja, hogy Magyarország egyik legkalandosabb vidéke ez, nem is kell más hozzá, mint egy megfelelően kiválasztott túravezető, jó társaság, és néhány literke pannonhalmi-sokoróalji rizling (melegebb napokon szigorúan szódával). Már a Római Birodalom korában is jelentős szállítási útvonal volt, felső szakaszán elhelyezkedő négy jelentősebb átkelőjét (Sárvár, Rábahídvég, Körmend, Csákánydoroszló) a középkortól erős várak őrizték. Ezek közül szinte mind épen maradt vagy mostanra restaurált (egyedül Rábahídvég vára pusztult el). A folyó tizenkét béka- és két gőtefaj otthona, fészket rak itt a kis lile, a jégmadár, a nádi poszáta, a berki tücsökmadár. Hazánk legnagyobb gólya és szürke gém kolóniái költenek a Rába– Csörnöc árterén. A terület kisemlősfaunája szintén gazdag: a pézsmapatkány, különféle pockok, hermelin, borz és denevérek mellett még az osztrákoknak köszönhetően sem tűnt el innen a vidra, és az utóbbi években újra megjelentek a hódok is.
Felső szakaszát (Szentgotthárdtól Körmendig) kenuval jártuk végig, szeptember volt, a szezont éppen velünk zárták a Víziló Bt. (vizilo-vizitura.hu) kissé poroszos túravezetői, alsó szakaszát (Sárvártól Győrig) pedig kerékpárral. Utóbbi túránk kifejezetten nomádra sikerült: a már említett szalmabálák mellett parti füzek alól bámulhattuk a csillagokat, kifejezetten kerültük a kempingeket, falusi szállásokat, hiszen az embernek olykor szinte kötelezően ki kell lépnie a túltechnicizált környezetből. S higgyék el, reggelente a hálózsákból kibújva, fejest ugorva a Rábába lehet csak ráérezni a szabadság ízére. Ez persze nem jelenti azt, hogy elkerültük a látnivalókat is: a sárvári várudvartól az árpási templomig mindent feltérképeztünk, beleértve olykor a falusi műintézményeket is, úgymint az italboltot, a kocsmát és a csárdákat. Visszatérve a lényegre, ha kenutúrában gondolkodunk, a dolog jóval macerásabb, mint egyszerűen és gondtalanul végigtekerni a folyó bal/jobb partján: a hazai túraszervezők általában kétféle, egy rövid (hét végi) és egy hosszabb, egyhetes túrát ajánlanak. A rövidebb azoknak is jó, akik csak kacérkodnak a vizes póló gondolatával, bár a Rábáról tudni kell, hogy már-már vadvíz, magas vízállás esetén egyenesen életveszélyes. Úszni tehát illik tudni, aki pedig beborul, vessen magára.
Mankó. A Rába a Fischbachi-Alpokban ered, 1200 méteren, két ága 11 km után egyesül Passailnál, teljes hossza 322 km, ebből a hazai szakasz 211 km. Sebessége nagyon függ a vízállástól, a gátak akár 7 km-t is visszaduzzasztanak, ezeken a helyeken a folyó különösen lassú, szinte áll. Alsószölnök–Szentgotthárd között csak engedéllyel evezhető a folyó. Az ikervári ipari csatorna kivételével az ipari csatornákon evezni tilos, a folyón több gát is van, melyeken lehajózni lehetetlen. A felső szakaszon a bedőlt fák, rőzsegátak, gátak veszélyesek lehetnek. A hidak alatt gyakori a törmelék. A legérdekesebbnek tartott rész: Alsószölnök–Szentgotthárd, illetve Magyarlak–Csákánydoroszló. Kempingek: Szentgotthárd – Alpokalja Motel és Kemping, Csörötneki kemping; Rábagyarmat – Berek kemping; Csákánydoroszló – Campus kemping, Körmendi Kemping, Molnaszecsőd Árvíz kemping; Rábahídvég – Viking. Rába-túrák kora ősszel: a Vidra Vízitúra szervezésében szeptember 8 és 23-i indulással. A Noworks szervezésében októberben esélyes. Minden, ami Rába: raba.lap.hu.
origo.hu
De kicsoda M. P.?
