A nyomásgyakorlás újfajta eszközével próbálja meggyőzni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a döntéshozókat, hogy rossz úton járnak az egészségügy átalakításában, és döntéseikkel visszafordíthatatlan károkat okoznak. Mint azt Éger István, a kamara elnöke elmondta: jogi segítséget és erkölcsi támogatást ígérnek minden olyan orvosnak, aki a nyilvánosság előtt hajlandó elmondani a konkrét problémákat.
Éger hozzátette: eddig ezt csak nagyon kevesen tették meg, mert féltették állásukat és intézményüket. Arra a kérdésre, hogy konkrétan miként tudnák segíteni a kollégákat, az elnök úgy felelt, senkinek az állását nem tudják megvédeni, de mindenfajta erkölcsi és jogi segítséget megadnak. A MOK tegnapi sajtótájékoztatóján két főorvos vállalta a részvételt, akik hangsúlyozták: korábban sem volt rózsás az egészségügy helyzete, de az utóbbi időben meghozott kormányzati intézkedések miatt soha nem látott mélyrepülés indult meg.
Nagy András Péter, a kiskunhalasi kórház sebészeti osztályának vezetője úgy fogalmazott: a spórolás egyik formája az elbocsátás, ám ez is a betegellátás rovására ment, például azzal, hogy ügyeleti időben egyre több osztályon nincs orvos, vagy nem rendelkezik megfelelő szakvizsgával. Az elvonás miatt nem jut pénz továbbá új műszerekre sem. Noha súlyponti intézménynek mondhatják magukat, például a gyomorvérzés elállításához szükséges eszközből csak egyetlen darab van náluk, ami már többször elromlott operáció közben, és így a szükségesnél csak jóval nagyobb vágással tudták megmenteni a beteget.
Kiss Ákos, a Miskolci Megyei Kórház gyermeksebészeti osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy szinte mindenhol radikálisan csökkenteni kellett a gyógyszerekre fordítható pénzkeretet, így sokszor nem a legmegfelelőbb orvosságot kapják a betegek. Leszögezte: az egészségügyi vezetés olyan alacsonyan határozta meg a tb-finanszírozás mellett elvégezhető teljesítményt (s ezzel az ellátható betegek számát), hogy a keret kimerülése miatt gyakran még az előjegyzett betegeket is értesíteni kell műtétjük halasztásáról.
Molnár lajost igazolta a bíróság. Jogerősen elutasította a Fővárosi Bíróság tegnap a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) és a soproni Erzsébet Kórháznak az intézményi struktúra átalakításával kapcsolatos egészségügyi miniszteri határozatok ellen benyújtott keresetét. A MOK esetében azzal érvelt a bíróság, hogy a köztestületnek nem volt perbeli legitimációja, kereshetőségi joga, azaz nem tudta bizonyítani, hogy közvetlenül érintik jogát vagy jogos érdekét az általa megtámadott miniszteri határozatok. A másik eljárásban a Soproni Kórház jogi képviselője azzal érvelt, hogy a miniszteri döntés önkormányzati hatásköröket vont el, másrészt a törvényben rögzített nyolcnapos határidőt túllépte. A bíróság ugyanakkor azzal indokolta a kereset elutasítását, hogy az ország egész egészségügyi rendszerének átfogó, központi, terv szerinti reformja állami feladat, amit nem lehet az önkormányzatokra bízni. A bíróság szerint a miniszter azért sem vont el hatáskört, mert bár elsődlegesen a regionális egészségügyi tanácsoknak kellett volna dönteniük, azok nem éltek ezzel a jogukkal. A határidők túllépése pedig az ügy érdemét nem befolyásolta. Mint ismeretes: tavasszal Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter több száz határozatot hozott a kórházak és más egészségügyi intézmények feladatainak, ágyszámainak és finanszírozható teljesítményének a változásáról. További perek is folyamatban vannak.
A brüsszeli Magyar Ház előtt támadták meg a HírTV riporterét a szélsőbaloldali tüntetők, a rendőrök mentették ki