Nem lehetséges az államháztartásban tartós stabilitást elérni érdemi reformok nélkül – ebben a megállapításban értett egyet a Figyelő című hetilap által tegnap megrendezett konferencián felszólalók többsége, sőt a kormánypárti és az ellenzéki felszólalók beszédében még a kiútról is számos egyező elemet lehetett találni. Az egészségügyben, a felsőoktatásban, az adórendszerben, valamint az önkormányzatok területén és a nyugdíjrendszerben sürgetett szerkezeti átalakításokat Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója, mert úgy vélte, az eddig elkezdődött reformok megálltak a legfontosabb lépések előtt.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke. Kiemelte: az eddig bevezetett intézkedéseket vizsgálva szó sincs államháztartási reformról, a kormány csupán tűzoltó intézkedésekkel próbálta stabilizálni a költségvetés helyzetét. A kilábaláshoz versenyképesség-javító lépésekre lenne szükség – fogalmazott a volt pénzügyminiszter. Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős miniszter úgy vélte, politikai konszenzusra van szükség abban, hogy a pénzügyi fegyelem közérdeket szolgál.
Hazánk egyik legnagyobb problémájának a korrupciót nevezte Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke élesen bírálta a magyarországi privatizációt is. Mint mondta, néhány rablóbanda rátelepedett az országra, hol privatizálnak, hol pedig kormányoznak. Szerinte a legnagyobb veszteség a Horn-kabinet működése alatt keletkezett, az akkori kormány szinte mindent magánosított megfelelő versenyfelügyeleti szabályok nélkül. Járai hangsúlyozta: a modern állam nem alakult ki hazánkban, s emiatt a rablás most már intézményesített formában megy végbe.
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
