Szüret sok ellenőrzéssel

Javában tart a szőlőszüret, s javában tartanak a munkaügyi és adófelügyeleti ellenőrzések is. Mára az őstermelők elveszítették azt a lehetőségüket is, hogy a tágabb család tagjai vagy a barátok a megszokott módon segítsék a termés begyűjtését, a szőlőbirtokosoknak járulékot kell fizetniük a beugró munkások után.

Egerben, a Szépasszony-völgyben a vendéglátás mellett most van igazán ideje a munkának. Míg az éttermekben éppen amerikai turisták kanalazgatják a babgulyást, gyakorta traktorok vontatják az úton a konténerekbe rakott bogyózott, darált szőlőt. – Nincs olyan hét, hogy valaki ne ellenőrizne valamit a pincénkben – meséli egy nemzetközi díjakkal büszkélkedő termelő. Mint mondja, már olyan is megtörtént velük, hogy két hatóság emberei gyakorlatilag egyszerre érkeztek hozzájuk, így az egyik kénytelen volt addig várni, míg az előző vizsgálat befejeződött.
A borpincében a szüretelésben segédkezők rendszeres vizsgálására panaszkodnak. – Amikor százezrek gazdasági helyzete válik reménytelenné, több ezer pedagógus kerül az utcára, s egy igen széles társadalmi réteg tengődik, nem az alkalmi munkavállalókat kellene még tovább sarcolni – háborodik fel a fiatalember, dühösen hozzátéve, hogy egyre többször gondolja úgy: „fordítva van bekötve ez az ország”.
A környező szőlőket járva kiderül, hogy a szigorú hatósági ellenőrzések során már több termelőt is megbüntettek, mert nem találták rendben a dolgozók papírjait, ugyanis azoknak is kell kiskönyv, akik a rokonság szőlöjét szeretnék leszedni.
A Prokaj Pincészet egy tradicionálisan családi gazdaság. 1992-ben alakult újjá, és nyitott a borfogyasztók felé. A család az egri történelmi borvidék lankáin termeli saját szőlőit, s készíti borait. A gazdaság saját és bérelt területein, összesen 35 hektáron a borvidék szinte összes híres szőlőfajtája megtalálható. Prokaj Roland tulajdonos azt mondja, a hegyvidéken már három hete szüretelnek. Ők valóban családon belül oldják meg a termés leszedését, csak ha nagyon sürgeti őket az idő, akkor foglalkoztatnak három-négy alkalmi munkást. Az ő munkavállalóikat a munkaügyi hivatal közvetíti ki, így fel sem merülhet a be nem jelentés vádja.
Tóth Istvánnak tradicionális pincészete van Egerben, családja sok-sok generáció óta foglalkozik szőlő- és bortermeléssel. A tradíciók jelenlegi letéteményese és a pincészet tulajdonosa, Tóth István borász, kertészmérnök 1980 óta vezeti a családi pincészetet. A pincészethez tartozó szőlőterületek Eger déli fekvésű „katlanaiban” helyezkednek el a „Kocs” dűlőben, amelyek kiváló alapanyagot biztosítanak a borászathoz. Megkeresésemre elmondta, hogy szőlőiket egy szolgáltatási szerződés keretében egy gazdálkodó műveli meg, s megosztoznak a terményen. Elmondta, régi hagyomány, amikor a rokonság apraja-nagyja, „egy őszi lombokat színesítő esemény keretében” szedi a gyümölcsöt, s elég baj az, hogy mára már a legkisebb termelőt is szigorúan elszámoltatják a rokonságával.
Egerben a Kőlyuki pincesoron már igen ritkák a turistabuszok, a legtöbb pince zárva is van. Az egyik előtt két öreg ül, csendben. Bilincsik József és Juli néni már hetvenen felül van. Pestről jön ide egy törzsvásárlójuk, azt várják.
– Azelőtt kalákában szedtük, ma pedig még a rokonság se jöhet – bosszankodik a férfi. Elbeszéléséből kiderül, hogy a férfi még a rendszerváltás előtt ment nyugdíjba az elektromos művektől. Először egy kis szőlőt vásároltak, majd a nyugdíj kiegészítése miatt még öt helyen vettek kis földecskét Eger környékén, a Galagonyásokban, a Fertőben és az Agárdi majorban. Mára hat helyen van összesen 2,5 hektár szőlőjük.
– Egy-egy szőlőben gyakorlatilag órák alatt végzünk a szüreteléssel. Mi csináljuk, mert az ötszáz forintos órabért nem tudnánk kifizetni a munkásoknak. Az idén elverte a jég a termést, 100-110 mázsa helyett csak 25 mázsánk lett – panaszkodik az öreg. Megtudom azt is, hogy amikor nyugdíjba ment, azt gondolta, üdülni fog, megismeri az országot, moziba és színházba jár majd, de még a moziba se jutott el. Nagyon szerette a marhahúslevest, de ma már a kis nyugdíj miatt azt is pulykanyakból főzi az asszony.
A bort csak úgy lehet eladni, ha azt minősíttetik, amelynek költsége fajtánként
18 000 és 22 500 forint között mozog – tudom meg Juliska nénitől. Mivel a bor jövedéki termék, 5-8 forintot fizetnek egy liter eladásáért az államnak. – Ennek a bevételnek egy része ugyan bormarketingre fordíttatik, amely a nagytermelők piacra jutását ugyan segíti, de az olyan kistermelőknek, mint mi, ez semmi segítséget nem jelent – szögezte le az őstermelő.
Márpedig nincs kegyelem: az APEH és a munkaügyi felügyelőség is lecsap a „feketén” szüretelőkre. Folyamatosan ellenőrzi az APEH a szüret ideje alatt az alkalmi munkavállalók foglalkoztatását Észak-Magyarországon – tájékoztatott az adóhatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának sajtószóvivője. Az előírások betartására, a többi között az alkalmi munkavállalói könyv helyes vezetése és a közteherjegyek beragasztására célszerű fokozott figyelmet fordítani, mivel hiányos bejegyzés esetén az alkalmazott azonnal bejelentetlennek minősül. Ennek pedig jelentős összegű pénzbírság kiszabása a következménye – közölte Hajas Tamás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozók, vállalkozások mellett a mezőgazdasági kistermelők és őstermelő magánszemélyek is foglalkoztatónak minősülnek, amennyiben napszámot fizetnek a munkáért. Vagyis a szőlőbirtokost mint foglalkoztatót bejelentési és járulékfizetési kötelezettség terheli. Sőt fizetésnek minősül az is, ha az alkalmi segítő viszontszolgáltatásban részesül. Hangsúlyozta, az alkalmi foglalkoztatás az alkalmi munkavállalói könyv használatával a legegyszerűbb. Ebben az esetben ugyanis nem kell bejelentkezni az APEH-nél, csak be kell ragasztani a munkába álláskor a füzetbe a megfelelő értékű közteherjegyet. Ezt megkönnyítendő, a könyv a kitöltésre vonatkozó tájékoztatót is tartalmazza. Ugyanakkor az ellenőrzések megkönnyítése érdekében célszerű, ha a járulék befizetését igazoló könyvet minden alkalmi munkavállaló magánál tartja a munkaidő alatt – közölte Hajas Tamás.
Nemcsak Eger és környéke tartozik a történelmi borvidékekhez Magyarországon, a fokozott ellenőrzések szinte minden szőlővidékre jellemzők. A Balaton-felvidéken a balatonakali Les-hegyen s a mencshelyi Halom-hegyen, a Badacsony vidékén is fokozott ellenőrzésekre számíthatnak a szüretelők.
A Halom-hegyen araszolok autómmal. Éppen ebédidő van. Hatalmas asztaloknál ülve jókedvűen falatoznak a szüretelők. Egyenes ági rokonok, unokatestvérek, barátok, pinceszomszédok? Nem mindegy, hogy hogyan nevezem őket. Mert az egyenes ági rokonok kivételével mindegyik adóterhes kategória. Bizalmatlanul nézik a lassító autót. Rég volt már az önfeledt szüretelések ideje…