Utánanéz a bank, honnan van a pénzünk

December 15-től a pénzintézetek szigorúbb szabályok szerint kezelik majd a pénzünket. Az ekkor életbe lépő törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a bankok az eddigi gyakorlatnál alaposabban ellenőrizzék az ügyfelek pénzének eredetét. Szakértők úgy vélik, a szigorítások nem akasztják meg az ügyintézés menetét.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni európai uniós irányelv kötelezi arra a bankokat, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a gyanús ügyletek kiszűrésében. Bár a bankok bűncselekmények kivédésére fordított kiadásai az utóbbi években jelentősen megemelkedtek, a törvénymódosítás költségei is a pénzintézetek büdzséjét terhelik.
A pénzmosás elleni küzdelem hat éve, a szeptember 11-i terrortámadás után öltött komolyabb mértéket. A pénzintézetek akkor ébredtek rá, hogy jelentős szigorításokra van szükség. Azóta elsősorban az ügyfeleik megismerésével próbálják meg elejét venni a homályos eredetű pénzek kifehérítésének. Pénzmosásról akkor beszélünk, ha valaki az illegálisan szerzett vagyonát banki tranzakciókon keresztül próbálja meg legális jövedelemként feltüntetni.
A bankok ezentúl különböző kockázati kategóriákba sorolják majd az ügyfeleiket, figyelembe véve azok személyes adatait és jövedelmi helyzetét. Az ügyfelek zöme természetesen nem gyanús, ők az egyszerűsített átvilágítás kategóriájába esnek, mások azonban, idetartoznak például a hazai és a külföldi politikai közszereplők, fokozott átvilágítást igényelnek. Ha például egy önkormányzati képviselő banki forgalma nem az önkormányzati képviselő kategória szerint alakul, inkább egy topmenedzserére hasonlít, akkor bizony felkészülhet rá, hogy előbb-utóbb felmerül a kérdés, miből megy neki olyan jól. Ráadásul a kínos szituáció elől nem is menekülhet másik bankba, mert az ellenőrzést a pénzintézetek egyszerre vezetik be.
Ha felmerül a pénzmosás gyanúja, a bankok az ORFK elkülönített szervezeti egységével léphetnek kapcsolatba, amely feldolgozza a bejelentéseket, és szükség esetén háttérnyomozást végez – közölte a Pénzügyminisztérium. A gyanús tranzakciók elhallgatása bűncselekménynek minősül.
Az ügyfelek átvilágítását nem vallatáshoz hasonló szituációként kell elképzelni – mondta lapunknak Osváth Piroska, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa. A pénzintézetek célja az, hogy egy átlagos ügyfél gördülékenyen tudja intézni banki ügyeit. A gyanús tranzakciók kiszűrését nem vizslató tekintetű ügyintézők végzik majd – már csak azért sem, mert a pénzmosás általában on-line tranzakciókon keresztül zajlik –, hanem erre a célra kifejlesztett szoftverek. A szigorítások megelőző jellegű intézkedések, tehát nemcsak a pénzmosások leleplezését várhatjuk tőlük, hanem a bűncselekmények ritkulását is eredményezik majd – hangsúlyozta Osváth Piroska.