Barbizon, Szentendre

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága a Magyar Nemzeti Galériával és a Szépművészeti Múzeummal együttműködve rendezi meg a Barbizon francia és magyar ecsettel – Az európai tájfestészet mesterei című kiállítást a szentendrei Ferenczy Múzeumban. A csütörtökön nyílt kiállítás egyaránt kötődik az EuroArt művésztelepekkel foglalkozó konferenciájához és a MűvészetMalom hat magyarországi művésztelepet bemutató tárlatához.

Szeptember nyolcadika óta látható a MűvészetMalomban az a tárlat (főkurátora Szakács Imre festőművész), amely hat magyarországi művésztelep – Nagybánya, Gödöllő, Szolnok, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szentendre – múltjába és jelenébe nyújt bepillantást október 14-ig. Az esemény apropóját az adta, hogy a kiállítás ideje alatt szeptember 28. és 30. között Magyarországon, Szentendrén rendezte meg éves közgyűlését az Európai Művésztelepek Szövetsége, az EuroArt, amelynek tagja a Szentendrei Régi Művésztelep is. A kiállítás tovább árnyalja azt a képet, amelyet a Ferenczy Múzeum Barbizon francia és magyar ecsettel című tárlata ad a művésztelepi munkálkodás kezdeteiről, a francia és általában az európai festészet hatásáról a magyar piktúrára. A legfontosabb eredménye pedig az lehet a MűvészetMalomban és a Ferenczy Múzeumban egyszerre látható tárlatoknak, hogy tudatosul, milyen mostoha helyzetben van a művészet ma az egykor a „festők városának” nevezett Szentendrén, hiszen máig nem létezik a városban önálló művészeti múzeum. Mintegy 200 alkotás kap helyet a történeti művek között, olyan jelentős művészek munkái, mint Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Körösfői Kriesch Aladár, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Rudnay Gyula, Tornyay János, Kohán György, Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Kmetty János, Jeges Ernő, Perlrott Csaba Vilmos, Iványi Grünwald Béla és alkotásai. A MűvészetMalom félkész szárnyában a még ma is működő művésztelepek anyagából kaphatnak ízelítőt a látogatók.
Sem a múlt, sem a jelen magyar művésztelepeinek története nem függetleníthető az 1896-ban barbizoni mintára alakult nagybányai művésztelep alkotóinak törekvéseitől, azon túl pedig a franciaországi festészet történetétől. A kisvárosban 1928-ban azok a fiatal művészek alapították meg a Szentendrei Festők Társaságát, akik közül többen bizonyíthatóan megfordultak Barbizonban. Még az 1929-ben a szentendrei művészekhez csatlakozó Barcsay Jenő korai munkái között is szerepel egy Barbizonig viszszavezethető festmény.
A Ferenczy Múzeumban rendezett tárlat szervezőinek célja, hogy ne pusztán a híres francia művésztelepet mutassák be, hanem a Barbizon–Nagybánya–Szentendre kapcsolatokat a saját környezetükben tegyék láthatóvá. A kiállításon a francia gyűjteményektől kapott képek között vannak például Jean-Baptiste-Camille Corot és Gustave Courbet alkotásai. A kiállítás kuriózumai a Szentendre városához kötődő művészek barbizoni szemléletet tükröző, illetve Barbizonban készült művei. A szentendreiek közül megfordult ott Jeges Ernő, Onódi Béla, Czimra Gyula. Paizs Goebel Jenő még a szentendrei Régi Művésztelep megalakulása előtt, az 1920-as évek közepén töltött hosszabb időt Barbizonban.

Testvérvárosok lettek. A festészet világnapjára vonatkozó kezdeményezés, egy tízezer eurós képzőművészeti díj alapítása, Szentendre illetve a franciaországi Barbizon közti testvérvárosi szerződés megkötése kötődik az Euroart éves közgyűléséhez. Az Euroart, az Európai Művésztelepek Szövetsége 21 országot, 70 művészvárost és -telepet tömörít. Az idei közgyűlése a képzőművészeti élet legfontosabb hivatalos eseménye, amelynek a volt szocialista országok közül elsőként Magyarország adhatott otthont.