A dombóvári önkormányzat kivonulása már évekkel ezelőtt megkezdődött a Gunaras Gyógyfürdő és Idegenforgalmi Zrt.-ből. A város 2005. március 25-én részvényátruházási szerződéssel adta el a Gunaras Zrt. önkormányzati tulajdonában levő részvények 90 százalékát, amelyek névértéke 268 millió forint volt. A szerződés alapján az önkormányzat vállalta, hogy az idegenforgalmi adóból és a kapcsolódó állami támogatásból befolyó összeget a társaságban alaptőke-emelésre fordítja hat éven keresztül azzal, hogy az utolsó négy év alatt évente 25 százalékkal progresszíven csökkenti ezt az összeget.
Már megvolt a testületi döntés, amelylyel felhatalmazták Szabó Loránd polgármestert a szerződés aláírására, amikor 2005. január 24-én a képviselők megszavazták, hogy a cégben 25 millió forinttal emeljék meg az alaptőkét, valamint az önkormányzat vállalta, hogy 2005. december 31-ig 60 millió forintot fordít a Gunaras fürdőtelep fejlesztésére, további 15 milliót a fürdő későbbi fejlesztésére.
Az önkormányzat tulajdonában a 2005-ös részvényátadás után 29,860 millió forint részvény maradt, a város 2006 végéig 58,840 millió forint összegben emelte az alaptőkét. – A jelenlegi állapot szerint az önkormányzat 84 darab egymillió forint névértékű, 126 darab tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvénnyel és 344 darab tízezer forint névértékű, névre szóló kamatozó részvénnyel rendelkezik – áll abban az előterjesztésben, amelynek tárgya a Gunaras Zrt. önkormányzati tulajdonban levő részvényeinek értékesítése, és amelyet a képviselő-testület kormánypárti többsége 2007. október elsején meg is szavazott. Az előterjesztésben az is benne volt, hogy a társaság alaptőkéje 361,840 millió forint, az önkormányzat tulajdonrésze pedig 24,51 százalék. A dokumentum kitért arra is, hogy a részvények értékesítése után az idegenforgalmi adóból és állami támogatásból szükséges tőkeemeléssel a zrt.-ben továbbra is maradna önkormányzati tulajdonrész. A dolog szépséghibája, hogy ez már alig néhány százalék lesz.
Korábban pedig úgy tűnt, hogy az önkormányzatnak komoly tervei voltak az akkor még nagyobb részt saját tulajdonban levő társasággal. A cég ugyanis az elmúlt években, részben dombóvári önkormányzati segítséggel, számos, nagy összegű támogatáshoz jutott. Ismert, korábban egy ilyen önkormányzati „segítséggel” kapcsolatban adtunk hírt egy gyanúsnak tűnő pénzügyi tranzakcióról is. Naszvadi Balázs dombóvári Fidesz–KDNP-s képviselő a közelmúltban arról tájékoztatta az Állami Számvevőszéket, hogy a Szabó Loránd által vezetett önkormányzat 2003. május 27-én 140 millió forintot utalt át a Gunaras Gyógyfürdő és Idegenforgalmi Zrt. részére egy 2003. évi, a Széchenyi turizmusfejlesztési program részeként kiírt pályázathoz azzal a céllal, hogy a pályázó az indulás egyik feltételét – a szükséges saját erőt – igazolni tudja. – Az átutalásra a képviselő-testület nem hatalmazta fel a polgármestert, ilyen önkormányzati határozat nem született – írta Naszvadi Balázs, aki hozzátette: az összeget a cég ugyanezen a napon vissza is utalta az önkormányzat részére. Szabó Loránd, a város MSZP-s polgármestere a gyakorlatra a következőképpen reagált 2005. június 27-én egy képviselő-testületi ülésen: „Nem az a kérdés, hogy törvényes-e vagy nem, erre a törvény szabályozást nem tartalmaz – ezt már korábban is, régen, évekkel ezelőtt jogászokkal megnézettük –, véleményünk szerint ez egy olyan jogi kiskapu, aminek lehetőségével élni lehet. (…) a város ügyeit előtérbe helyezve, semmi kivetnivaló nem volt abban, hogy egy céget és két közhasznú szervezetet ilyen formában a város segítette.” A szocialista településvezető a szóban forgó tranzakcióval kapcsolatban később lapunknak még azt is megjegyezte, hogy a Gunaras Gyógyfürdő és Idegenforgalmi Zrt.-ben a dombóvári önkormányzatnak van tulajdonrésze, így a város adhatott segítséget a szóban forgó társaságoknak, az összegek pedig tagi kölcsönként is értelmezhetők. Hozzátette, hogy polgármesteri hatáskörben, jogszerűen utaltatott át 140 millió forintot a Gunaras Zrt.-nek. (Ezzel szemben egyébként az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában az áll, hogy a polgármester saját hatáskörben a szükséges fedezet megléte esetén ötmillió forintig vállalhat kötelezettséget – a szerk.) Szabó Loránd megjegyezte azt is, hogy a képviselő-testület utólag el is fogadta az erről szóló határozatot. – Azért volt szükség erre, mert a határidők gyorsan követték egymást – hangsúlyozta a polgármester.
Ez azonban egy támogatás volt a sok közül. Lapunk információi szerint a cégnek ugyanis 2003 és 2007 között több mint 400 millió forint hazai és uniós támogatást ítéltek meg. Ebből a 400 millióból ráadásul 250 millió forint központi támogatást még az előző, 2005-ös részvénycsomag értékesítése előtt ítéltek oda a társaságnak. Hab a tortán, hogy a vállalat további monumentális támogatásra is számíthat, turizmusfejlesztés címén ugyanis a Stratégiai fejlesztési program részeként 3 milliárd forintot irányoztak elő a Gunaras Zrt.-nek.
A dolog érdekessége, hogy ha a maradék részvények értékesítéséről szóló pályázat sikeres lesz – a részvénycsomagot a város egyébként már névértéken is hajlandó lenne eladni –, akkor Dombóvár kikerül a támogatásokkal megerősített és felfuttatott, egykoron maga által alapított Gunaras Zrt.-ből. A kérdés az, hogy a város miért menekül a cégből.
Szabó Loránd korábban az önkormányzati „segítség” esetében arra hivatkozott, hogy a város azért támogatja a zrt.-t, mert abban komoly tulajdonrésze van. Most a településvezető lapunknak úgy fogalmazott, hogy kisebbségi tulajdonosként nem tudnak beleszólni a gazdasági társaság irányításába, a vállalat döntéseibe, így részben ez áll a részvénycsomag értékesítésének hátterében. – Másrészt szerintem és a képviselő-testület többsége szerint is a részvényeknek akkor van értelmük, ha azok után osztalékot lehet kivenni, mivel azonban a társaság nagyberuházásokra készül, a közeljövőben nem reménykedhetünk osztalékban – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: mivel nehéz helyzetben van a város abban a tekintetben, hogy a jövőbeli terveik megvalósításához forrásbevonásra van szükség, úgy látják, hogy a részvények eladása jó lehetőségnek tűnik. Megjegyezte, az előző részvénycsomag eladása is jó ötlet volt, mert a cégnél hatalmas a fejlődés. – Sikerült olyan szakmai befektetőt találni, aki nemcsak beszél, hanem meg is valósítja, amit eltervezett – szögezte le Szabó Loránd.
Fehérvári Tamás, a dombóvári választókerület fideszes elnöke úgy véli, az önkormányzat nem tudta finanszírozni a fürdő működtetését, ezért menekül a társaságból. – Hiába öltöztették fel a menyasszonyt, hiába pumpálták bele a pénzt, a cég veszteséget termelt – árulta el az ellenzéki politikus, aki szerint ezt elégelhette meg az önkormányzat, és két és fél évvel ezelőtt azért adta el a részvények nagy részét, hogy tőkéstársat vonjon be. Megjegyezte, azzal azonban már végképp nem tud egyetérteni, hogy a maradék részvénycsomagot is piacra dobja a város. – Az önkormányzat mindent értékesít, amit lehet, hogy a pénzügyi nehézségeit gyógyítgassa, csak az a probléma, hogy a településvezetés ezzel a „mindent eladok” logikával feléli a jövőt – mutatott rá Fehérvári Tamás.
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket