Élet havi ötvenezerből

A létminimum körül, illetve az alatt élők száma jelentősen emelkedik az országban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint már ma is minden ötödik honfitársunk él átlagosan 47 906 forintnyi összegből vagy ennél kevesebb jövedelemből havonta. A drágulás ráadásul sokkal inkább érinti a szegényeket, mint a jobb módúakat. A kispénzűek kiadásainak nagy részét ugyanis a csaknem tizenegy százalékkal többe kerülő élelmiszerek, illetve a rezsiköltségek adják.

A létminimum körül vagy az alatt élőket az átlagosnál is jobban sújtja a drágulás. A szegényebbek által vásárolt alapvető termékeket tartalmazó fogyasztói kosár inflációja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becsült adatai szerint magasabb lesz az egész lakosságra vonatkozó éves 7,7 százalékos szintnél, mivel az alapvető létfenntartáshoz szükséges cikkek drágulása ennél jóval nagyobb mértékű. A KSH legalább kilenc százalékra becsüli ennek az ütemét, szakértők szerint pedig a kis jövedelműeknél a nyugdíjasokat érintő inflációt kell alapul venni, ami a 11 százalékot is meghaladta a legfrissebb adatok szerint. Tavaly a létminimum egy hónapra vonatkozó átlagos mértéke a KSH kimutatásai szerint 47 906 forint volt. Az idei kiugró infláció miatt azonban a létminimum alatt élők 2,064 millió fős táborának gyarapodására lehet számítani, mivel a 6,5 százalékos reálbércsökkenés mellett a legalább kilencszázalékos drágulás tovább növeli a veszélyeztetett családok számát.
– Több tízezer család kerülhet veszélyeztetett helyzetbe az alapvető cikkek nagyobb drágulása miatt – nyilatkozta lapunknak Soltész Miklós, a KDNP parlamenti képviselője, aki szerint a húszmilliárd forinttal csökkenő gázártámogatás, illetve távhő-kompenzáció miatt az átlagosnál jóval nagyobb rezsiszámlák kifizetését egyre kevesebben tudják majd vállalni. A létminimum alatt élők költségeinek 80-90 százalékát ugyanis a lakásfenntartás és az élelmiszerek beszerzése teszi ki. A KSH legfrissebb adatai szerint az élelmiszerek 10,9 százalékkal, a vezetékes gáz 52,3 százalékkal, a távhő pedig 40,6 százalékkal drágult 2006 és 2007 augusztusa között. Soltész Miklós szerint épp az a legnagyobb gond a jövő évi költségvetéssel, hogy nem megfelelő helyre kerülnek a szociálpolitikára szánt összegek. A létminimum alatt élők legnagyobb részét a nyugdíjasok, illetve a nagycsaládosok teszik ki, mindkét társadalmi csoport esetében az éves infláció terhe jóval meghaladja az országos átlagot.
– A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára házasoknál a 27 130 forintos öregségi nyugdíjminimum 120 százaléka, valamint 130 százalék a gyermekeiket egyedülállóként nevelőknél. Ez azt jelenti, hogy a kétszülős családoknak havonta és fejenként nettó 32 556 forint jövedelem felett nem jár ez a segély az idén, az egyszülős családoknál pedig nettó 35 269 forint ugyanez a jövedelemhatár – nyilatkozta lapunknak Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Szövetségének (NOE) elnökhelyettese. A fenti összegek jövőre az öregségi nyugdíjminimum öszszegének emelkedése miatt nőni fognak – mondta Morvayné, aki szerint a jövedelemkorlátokat nemcsak ezekkel az értékekkel érdemes összevetni, hanem abból kell kiindulni, hogy a gyermekek családban élnek, így az a tény, hogy a szülők jövedelme a létminimum alatt van, fontos tényező. A gyermekek segélyezése alapvetően természetbeni ellátást jelent: ha a gyermek intézményben étkezik, akkor a kisebbek a negyedik évfolyamig bezárólag ingyenesen részesülnek ebben, míg az ennél idősebbek fél áron. Emellett a közoktatásban ingyenes tankönyvellátás (tankönyvkölcsönzés) illeti meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult tanulókat, és gyermekenként évente két alkalommal öt-ötezer forint készpénzsegélyt is folyósítanak e gyermekek szüleinek.
Mindezek ismeretében figyelemre méltó, hogy a szociális tárca közlése szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésének összege az idei 300 millió forintról jövőre 213 millió forintra csökken. A hajléktalanellátásban is visszalépés várható a 2008-as költségvetés-tervezet szerint: az idei eredeti előirányzat egy fillérrel sem emelkedik, vagyis a pénzkeret értéke gyakorlatilag csökken az infláció üteme szerint. Pályázni kiegészítő pénzekre csak az uniós forrásokból lehet majd.