Félő, hogy marad a különadó

A kormány a munkáltatói oldal legtöbb kezdeményezését elutasította az Országos Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén. Úgy tűnik, egyedül a kis adók összevonásának megakadályozása járhat sikerrel, a változások elsősorban a kisvállalatokat sújtják majd.

Nagyon nehéz egyeztetés volt, a kormány az eddigieknél is merevebben ragaszkodott az álláspontjához – nyilatkozta lapunknak Rolek Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője az Országos Érdekegyeztető Tanács üléséről. Egyedül a munkáltatói kis adók összevonása területén történhet változás, a kormány ugyanis fontolóra veszi a munkáltatók kérését, miszerint maradjon minden a jelenlegi formájában. Rolek Ferenc úgy véli, az összevonás nagymértékben csökkentené a pénzek felhasználásának hatékonyságát, ráadásul mintegy két százalékkal megemelné az adóterheket. Azok a kisvállalatok, amelyeknek eddig nem kellett fizetniük bizonyos járulékokat, még nagyobb emelkedésre számíthatnának.
A távirati iroda értesülése szerint Veres János pénzügyminiszter a munkaadói és szakszervezeti javaslatokra válaszolva elmondta: csak olyan kéréseket teljesíthetnek, amelyek nem csökkentik a költségvetés bevételét, illetve nem növelik annak kiadásait. Az a munkáltatói kérés sem járt sikerrel, hogy bizonyos foglalkoztatási többletfeladatok teljesítése esetén ötvenmillió forintig 16 százalékról 10 százalékra csökkenjen a társasági adó. Rolek Ferenc szerint e felvetés elsősorban a kisvállalatok fejlődése szempontjából lenne fontos.
A hitelintézeti céltartalékok megadóztatása kapcsán szintén vita alakult ki. Rolek Ferenc úgy véli, a céltartalék nem tekinthető jövedelemnek, ezért igazságtalanság erre adót kivetni. Ráadásul ez az elgondolás megnehezítené és megdrágítaná a hitelfelvételt, így a versenyképességet rontaná. A munkáltatók felkérték a pénzügyminisztert, már most fektessék le a négyszázalékos különadó megszüntetésének a követelményeit. – Mivel ez egy átmeneti adó, rendkívül fontos, hogy bizonyos körülmények teljesülése esetén visszavonja a kormány, különben félő, hogy beépül az adórendszerbe, s állandóvá válik – nyilatkozta Rolek.
A munkáltatói oldal azt is szerette volna elérni, hogy a természetbeni juttatásoknál a kormány vonja vissza a 400 ezer forintos felső határt. A munkáltatók szerint ez a tétel egyáltalán nem érinti a költségvetést, s egyébként is fölösleges, hiszen minden természetbeni juttatásnak egyedi felső korlátja van.
Rolek Ferenc az adóhatósági bírság 200 ezerről 500 ezer forintra emelése ellen is szót emelt. A munkáltatók szóvivője szerint a javaslat nem tesz különbséget a véletlen tévedés és a tudatos adócsalás között. Példaként egy ezer munkavállalót foglalkoztató cég esetét hozta fel. Ha a vállalat véletlenül néhány napos csúszással fizeti be a tb-járulékot, akkor ezentúl 500 millió forint bírságot vasalnak be rajta. Ez aránytalanul magas büntetés.