Felrúgott egyezség és vádaskodás

Kétszínűséggel és demagógiával vádolta meg az ellenzéket tegnapi közleményében a nagyüzemek érdekképviselőjeként fellépő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), mivel az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának hétfői üléséről kivonulva megakadályozták a földtörvényt módosító indítványuk megszavazását. Mint tegnap megírtuk, a mezőgazdasági bizottság hétfői ülésén az ellenzék határozott elutasítása ellenére a kormánypártok meg akarták szavaztatni a MOSZ által kért módosítást, mire az ellenzék kivonult az ülésről. Ezzel a bizottság egy szavazat hiánya miatt határozatképtelenné vált, mivel Kis Zoltán liberális képviselő nemrég lemondott képviselői státusáról.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a MOSZ állításait felháborítónak nevezte, s elutasította azokat, rávilágítva: alig egy hete állapodott meg kilenc érdekvédelmi szervezet – köztük a MOSZ is – és az öt parlamenti párt, hogy a földtörvényt csak közmegegyezéssel fogják módosítani, mégpedig azt követően, hogy három héten belül minden szakmai szervezet beterjeszti saját „problématérképét”. Ehhez képest – tette hozzá – a MOSZ a szocialista képviselők segítségével törvénymódosító javaslattal állt elő, amivel felrúgták a megállapodást. A MOSZ tegnapi közleményében ezzel szemben az ellenzéket vádolja kétszínűséggel, mivel szerintük azzal, hogy nem fogadták el az indítványt, bebizonyították, csak politikai céljaikra kívánják felhasználni a termőföld kérdését. Erre reagálva Font Sándor azon reményének adott hangot, hogy sem most s remélhetőleg a jövőben sem a nagyüzemi lobbi fogja irányítani a parlamentet és a mezőgazdasági bizottságot. Rávilágított arra, hogy a MOSZ állításával ellentétben, miszerint a törvénymódosítás csak háromezer hektárnyi termőföldet érintene, az igazság az, hogy csaknem 300 ezer hektárnyi termőföld cégek közötti – vagyis akár külföldieknek való – eladását tették volna lehetővé, ami a hatályos törvény szellemével ellentétes. A MOSZ ugyanis lényegében azt javasolta módosító indítványában, hogy a szövetkezetek gazdasági társasággá alakulása során az esetleg a tulajdonukban lévő termőföld a többi vagyontárggyal együtt váljon a jogutód társaságok tulajdonává. Font Sándor emlékeztetett arra, hogy már évekkel ezelőtt született egy alkotmánybírósági döntés, amely egyértelműen rögzítette: a termőföld magyar természetes személyek tulajdonában tartása társadalmi érdek, s ennek egyik eszköze a jogi személyek (cégek) földszerzési lehetőségének tiltása. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy azok a szövetkezeti vezetők, akik korábban a tagok kiszorítására törekedvén vásárolták fel a termőföldeket, miért alakították át szövetkezetüket kft.-vé és részvénytársasággá, hiszen tudták, hogy a termőföld ezekbe nem apportálható.