Ítélőtáblák

E N C I K L O P É D I A É N E Z E R

Tömör gyönyör? Nem. Tömör remény. Ismereteim szerint a remény két formátumba tömöríthető. Nevük: ima és recept. Előbbi a remény nem e világi jellegű tömörítésének módja, míg utóbbi a reményt világi jelleggel képes a nagy mindenségből kivonni, és pár tételbe összerántani. Az ima és a recept is rövid úton segít. Összetett kéz és pár szó avagy pár összetevő, s máris megmenekültél a végzet elől.
A legismertebb keresztény ima nyilván a miatyánk. S a legismertebb recept? Van-e ilyen? Ha nincs, akkor álljon itt mindannyiunk okulására két kevésbé ismert recept. Addig is, amíg írom, találgassák, melyik honnét való. Első recept: Úr-gomba, fekete hunyor, cardopatia, perjefű, fülfű, nyúlláb, asszonyok havivére, denevérpor. Második recept: kékmoszat, pecsétviaszgomba, klorofill, kendermag, kukoricabajusz, cápaporc. A kérdés pedig nem változott: vajon honnét erednek, hol lelhetők fel ezek a receptek? Nos, az előbbi Tseh Márton 1797-es „évjáratú” Lovakat orvosló könyvében szerepel, s a lódoktor szerint célja, hogy „a te lovad mindenkor vidám legyen, mikor te úton jársz”, a másik recept viszont egy 2007-es évjáratú napilapban lelhető fel. A recept szerzői a Pécsi Tudományegyetemen dolgoznak, Ember István egyetemi tanár és Kiss István docens. Meggyőződésük szerint az általuk kreált kompozitum az őssejttermelés fokozására jó.
Ha valaki a múltban kotyvaszt és kontárkodik, akkor boszorkány vagy lódoktor. Ha valaki most kotyvaszt és kontárkodik, akkor rossz esetben természetgyógyász, jó esetben orvos. Ahogy az asztrológia és az asztronómia sem szeparálható légmentesen, úgy a boszorkányság, a természetgyógyászat és az orvostudomány is átnyúlik egymásba. Látszólag merev határról a diszciplínák közt a tekintélyelv gondoskodik. Legalább annyira fontos, hogy egy gondolat hol fogalmazódik meg, mint az, hogy mit is állít. A cápaporc mint gondolat, ha egy régi lódoktor fogalmazza meg, boszorkányság. Ha Norbi ajánlja: természetgyógyászat. Ha pedig a Pécsi Tudományegyetem munkatársai nyilatkoztatják ki, korszerű orvostudomány.
Nemcsak az orvostudományban, más tudományok terén, mi több, a társadalom egészében is működik a befolyással való szellemi üzérkedés intézménye. A részecskefizikában például manapság a szuperhúrelmélet a sztár. A szupersztár. Semmi bizonyíték nincs rá, de jó helyen, jókor, jó fejek mondták. A szuperhúrelmélet szerint az univerzum tízdimenziós, illetve az extra dimenziók fel vannak tekeredve, így nem észlelhetők. A kozmológiában a multiverzum terjed, ott ez a divat. Amiként a mai politikát a klímaváltozás, a mai kozmológiát a multiverzalitás tematizálja. Eszerint a mi világegyetemünk csak egy a sok közül. Mindennemű bizonyíték nélkül további komplett univerzumok feltételezése persze nem épp a tudományos hipotézisek egyszerűségét megkövetelő Occam-borotva szerinti eljárás, de sebaj. A papír türelmes, ha elég a PhD-érték. A szuperhúrelmélet és a multiverzum modern „egyetemi cápaporc”, míg a szabadenergiás avagy parapszichológiai hipotézis tabu, merthogy rossz helyen, rosszkor, rossz fejek mondják. Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. Mindez úgy is megfogalmazható, hogy a méret a lényeg, alias Godzilla.
Egy adott vallási tevékenység megítélésénél ugyancsak szerepet játszik, hogy a tevékenységet művelő vallási közösség tekintélyes-e vagy sem. Az utcai missziót a közvélemény kevésbé elfogadott vallási közösségekhez, kisegyházakhoz avagy „szektákhoz” köti, s ezért fenntartással tekint rá, a római katolikus városmisszió esetében viszont a misszió már a közvélemény szerint „bocsánatos” bűn, hisz mögötte ott a tekintély. Ha Jehova tanúi térítenek, az zaklatás. A városmisszió nem zaklatás.
A bűnök, hibák, tévedések megítélésénél is lényegi szerepe van a tekintélyelvnek s a tekintélyen keresztül megmutatkozó előítéletnek. Csak az ökör konzekvens? Ha az ökör téved, ha a kicsi, a védtelen, az üldözött, az alternatív térfélen belül mutatkozik zavar, az az egész térfélre vet árnyékot, mi több, az előítélet szerint ilyenkor a zavar a térfél lényegének mintegy a bizonyítéka – lám, mi megmondtuk, ezek már csak ilyenek. Bezzeg, ha Jupiter térfelén mutatkozik bűn, tévedés vagy műhiba, nos, akkor az sohase vet árnyékot az egészre, ilyenkor csak kivételről lehet szó, amely erősíti az alapszabályt. Ha egy természetgyógyász félrekezel valakit, akkor tüstént a természetgyógyászat mint olyan betiltásáért kiáltanak. Ha egy orvos kezel félre valakit, akkor beindul a szerecsenmosdatás, hogy ez csak véletlenül történt, elvtársak, hát, ki nem hibázik, ugye. Ha egy kisegyház valamelyik papja pedofil, akkor tüstént a szekták lélekromboló hatásáról kezdenek értekezni. Ha egy nagyobb egyház valamelyik papja pedofil, akkor az csak véletlenszerű baleset lehet, amely az egyházat mint egészet közvetlenül sohase minősítheti. Ha egy magyar cigány lop, akkor az előítélet mit is mond? Lopott, mert cigány. Az ok, amiért lopott, az, hogy cigány. De ha egy nem cigány magyar lop, akkor az ok, amiért lopott, az, hogy tolvaj. Micsoda különbség! Ítéletmentesen véleményt alkotni – megváltó feladat. Emberként a megoldása felettébb nehéz.