Kevesebb lesz a pálinka

Idén a gyengébb gyümölcstermés miatt feleannyi pálinkát tudnak lefőzni a hagyományos családi bérfőzők, ám a kereskedelmi pálinkafőzők hozzák majd a tavalyi szintet – közölte Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója.

A tavaszi fagykárok és a különböző gyümölcsbetegségek miatt idén sokkal kevesebb termett pálinkafőzésre alkalmas, minőségi gyümölcsből, ami nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet hozzájutni, csak jelentősen felment az ára. Nagy András, a szeszipari szövetség igazgatója szerint a gyümölcsök átlagosan húsz–ötven százalékkal drágultak, megnehezítve a pálinkafőzdék dolgát. A szakember úgy látja, hogy az áremelkedés főként a hagyományos bérfőzéssel foglalkozó pálinkafőzdékre (egy család évente legfeljebb 50 liter pálinkát főzethet) hatott negatívan: ők előreláthatóan feleannyi pálinkát fognak előállítani idén, mint 2006-ban. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 12-13 millió liter pálinka helyett ebben az évben már csak hat-hét millió liter gyümölcspárlatot fognak lefőzni. A kereskedelmi pálinkagyártók viszont kénytelenek a megemelkedett árú gyümölcsből is lefőzetni a pálinkát, így e területen Nagy András nem számít visszaesésre, s azt várja, hogy ebből a szegmensből várhatóan a tavalyival azonos mértékű, másfél millió liter pálinkát dobnak majd piacra.
A magyar gyümölcspálinka-export továbbra is minimális, szinte az egész termés a belföldi piacon talál gazdára. A szeszipari szövetség adatai szerint a hazai szeszesital-fogyasztás tiszta szeszre vetítve egy főre 3-3,5 litert tesz ki évente.
Hazánk – termelési eljáráshoz kötve – a pálinka megnevezést levédette az Európai Unióban, így a nevet rajtunk kívül csupán négy osztrák tartomány használhatja. Pálinkának csak a száz százalékban gyümölcsből készült párlatokat nevezhetjük, amelyekhez finomszesz és aroma nem keverhető. A pálinka alkoholfokának minimálisan 37,5 százalékosnak kell lennie; Magyarországon a pálinkák általában 40– 45-ös alkoholfokkal kerülnek kereskedelmi forgalomba.