Kínai bóvlibazár épül?

Bár idehaza óriási médiafelhajtás övezte a kínai termékek európai terjesztésére hivatott Kínai Márkás Áruk Központja (China Brand Trade Center, CBTC) jövendő felépítését, Kínában csak az igazán jól értesültek tudnak a központról, s ők sem értékelték áttörésként az építkezést. Az sem egyértelmű, hogy mely termékek várhatók a központba.

2007. 10. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hazánkban is egyre több ember vásárol kínai termékeket azok minősége miatt, mondta nemrégiben kínai útján Gyurcsány Ferenc. A népes magyar delegáció nem titkolt célja az volt, hogy megnyissa az utat Kínának az európai kontinens felé, a kapcsolattartó pedig Magyarország legyen. Egy héttel a miniszterelnök látogatását követően azonban már nem tűnt biztosnak a leendő központ szerepe és fontossága. A kínai kereskedelmi minisztérium képviselője ugyan született diplomataként nagyra értékelte az országok között fennálló „hagyományos barátságot”, ám a közös projektek közül csak egy kínai pénzből épült magyarországi televíziógyárat, valamint egy ottani libahizlaldát tudott megemlíteni. A tervezett elosztóközpontról egyetlen szó sem esett, csak lapunk kérdésére mondta, hogy tud a tervről, amelyet nagyon jó kezdeményezésnek tart, hiszen hazánk kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik. Hsü Hsziao-feng (Xu Xiaofeng) röviden köszönetet mondott Gyurcsány Ferencnek, hogy kiállt mellettük, mikor az EU a kínai játékok bojkottját tervezte a mérgező festékkel bevont tárgyak miatt.
A külügyminisztériumban meleg szavakkal emlékeztek meg hazánkról – amelynek kormánya az illetékes szerint „mindenben egyetértett” a kínai kabinettel –, s csak amiatt sóhajtozott Kong Kuan (Kong Quan), az európai régióért felelős külügyminiszter-helyettes, hogy hazánk jelenlegi gazdasági fejlődése alacsony. A 2 százalékos adatot azonban annak tudta be, hogy Magyarország már igen fejlett, Kína 11,3 százalékos gazdasági növekedése pedig annak viszonylagos elmaradottságával magyarázható.
A dél-kínai Kantonban szintén kedvesen, de távolságtartással kezelték Magyarország ügyét. A CBTC-ről itt nem is hallottak, ám mint a helyi önkormányzat ülésén kiderült, Lengyelországban működnek kantoni érdekeltségű vállalkozások. Jelen van az európai piacon ugyanakkor a Galanz mikrosütőgyár, a világ legnagyobb ilyen profilú cége. Jövendő tervei közt szerepel az öreg kontinensre való betörés, ám ezt brit irodával és oroszországi gyártással képzelik el. Charlie Lau, a külföldi kereskedelmi vezető szerint ha valóban lesz Magyarországon egy elosztóközpont, olyan termékeket tud elképzelni a raktáraiban, mint a legolcsóbb, legegyszerűbb mikrosütőjük, amelyet egyébként a Tescónak is szállítanak, annak „gazdaságos” termékei sorába.
Bár a kínai vezetők és a magyar miniszterelnök is azt hangoztatja, hogy a kínai termékeket minőségük miatt vásárolják az emberek, a nemzetközi kitekintés azt mutatja, hogy koránt sincs így. Daniel Taylor, a Promoseven közel-keleti reklámcég egyik igazgatója szerint a kínai termékek egyszerűen az olcsóságot jelentik, a vásárlók pedig azért veszik meg az érintett termékeket, mert a különböző világcégek logója van rajta, s nem azért, mert azt Kínában gyártották.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.