Klímavédelemből elégtelen

Miközben egyre több ígéretet és hivatalos vállalást tesz Magyarország az üvegházhatású gázok elleni küzdelemben, ennek alig van nyoma a kormányzat energiapolitikájában. Úgy tűnik, anynyit lassan sikerül elérni, hogy a „biomassza-erőmű” alatt ne a nyers, nedves fa környezetszennyező elégetését értsék, ám az energiatakarékosság és a valódi megújuló energiaforrások térnyeréséért alig tesznek valamit, és az egymás mellett futó állami programok sincsenek összehangolva.

Távlati időben gondolkodva a fejlett nagy államok 2050-ig határozták meg szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó céljaikat. – Az ötvenszázalékos csökkentésre csak így lehet felkészülni, és teljesíthető, egymásra épülő intézkedéseket hozni, ez pedig a magyar energiapolitikából hiányzik. 2020-ig szóló távlati terveinkben csak a biomassza arányának finom növelése látszik, az is a viszonylag erős mezőgazdasági lobbinak köszönhető – mondta Takács Gábor, a Magyar Megújuló Energia Ipari Társaság vezetője. Míg a nyugati államok évekkel ezelőtt ráeszméltek a globális felmelegedés hosszú távú következményeire, és környezettudatosságra ösztönöznek a reklámokkal is (akár egy mosópornál is hangsúlyt kap az alacsony hőfok, ezzel az energiatakarékosság), nálunk még nem része a hétköznapi gondolkodásnak, hogy spóroljunk az árammal és a hővel. A fejlett gazdaságú országok akár autógyárak, akár biztosítók vagy fogyasztásicikk-gyártók szintjén is üzleti lehetőséget látnak a klímaváltozás elleni küzdelemben és az alkalmazkodásban, sőt elemzők szerint az unióban a szektor struktúrája is az energiaár és az ellátásbiztonság mentén alakul át. Magyarországon a gondolkodás sajnos elakadt ott, hogy mennyivel drágul a gáz és az áram, illetve honnan érkezzen az olaj. A megújuló energiák (nap, szél, víz, biomassza) iparát fejleszteni kellene, nem csak direkt támogatásokkal; az egyes típusú források aránytalan segítése (erőművek fatüzelése) helyett hagyni kellene, hogy a piac is szabályozza, melyik energiaforrásokból álljon össze a célul kitűzött alternatív arány.
Takács Gábor szerint hazánkban hiányzik a portfóliószemlélet: nem helyes, ha a szélerőművek, napcellák, vízierőművek villanytermelésének költségét kockázati tényezők nélkül számolják. Egy mixben kell gondolkodni, ahol a fosszilissal együtt az egyes megújuló energiaforrások lényegesen csökkentik az árakat, és kiegyenlítik egymás hátrányait. A villamosenergia-törvény újabb módosítása a zöldáram kilowattóránkénti
23 forintos kötelező átvételi ára helyett (ami néhány kiemelt termelőt, főleg a nagy tűzifa-erőműveket támogatja) a zöldbizonyítványok rendszerét vezetné be. Eszerint a kereskedéssel foglalkozó áramszolgáltatóknak – miután liberalizálják a piacot – adott mennyiségű tanúsítványt kell beszerezniük a zöldáramtermelőktől, azaz a szélparkoktól, biomassza-erőművektől, majdan a biogáztelepektől (már több kis beruházás történt), napcellák üzemeltetőitől. Egyébként ennek az új rendszernek ellentmondásos hatását figyelték meg: a megújulók terjedését egy pont után nem segíti, mert csak a törvényben kötelezett felvásárlási arányt teljesítik – tette hozzá Takács Gábor.
A klímarontó szén-dioxid viszszaszorítására tett vállalásunkat teljesítjük, de ezt főleg a csekély mértékű vállalásnak köszönhetjük. A biomasszára – helyesebben fatüzelésre – részben vagy teljesen áttért öt nagy erőművünk korántsem „környezetbarát”, mert nedves fából (azt akár határainkon túlról közúton utaztatva), külön földgáz hozzáadásával, rossz energetikai hatékonysággal állítják elő a villamos áramot. A helytelen gyakorlat nem fenntartható, ezt belátták a döntéshozók is, ezért a társtárcák a mezőgazdasági melléktermékek, faipari hulladékok hő- és áramhasznosítása és a decentralizált, kistérségi minierőművek támogatása mellett az energiatakarékosságra helyeznék a hangsúlyt. Ugyanakkor a faégetésnek és erdőirtásnak nem parancsolnak megálljt: a földművelésügyi tárca szerint gazdaságosan százezer hektáron termeszthető fás szárú energianövény, az ártéri erdők, parlagon hagyott szántók helyén az elkövetkező hét évben az, Új Magyarország terv részeként, ötvenezer hektár energiafüzes telepítését támogatja.
Az alternatív energiaforrásokra számos más hazai ötlet született: a szarvasi energiafűvel a pécsi erőmű próbálkozik, egyelőre csak kísérleti parcellákon. Tesztelik a lakossági, úgynevezett pellettel fűthető zárt égésterű kályhákat, és Őriszentpéteren készül az első magyar napcellás hibrid motoros autó.