Leépülés állami nyomásra

Lassan elveszti önállóságát Mesterszállás, s a folyamat a kormányzati politika és a pénztelenség miatt visszafordíthatatlan. Nem új keletű törekvés ez, csak a módszerek finomodtak. Régen párttitkárok döntöttek, most az önkormányzatok elégtelen finanszírozása jelent tőrdöfést.
Mesterszállástól néhány kilométerre található Mezőhék, a két település közötti kapcsolat sokrétű, mielőtt az előbbi jelenével foglalkoznék, muszáj némi történelmi kitérőt tenni a szomszédos településre.
Mezőhék kis iskoláját a hetvenes évek végén parancsuralmi eszközökkel bezáratta a tanácsi és állami vezetés. A mezőhéki gyermekeknek akkortól Mesterszállásra kellett átjárniuk iskolába. Ez nem volt egyedi példa, csakhogy akkoriban egy filmrendező megörökítette a történéseket. Mezőhék lakossága huszonöt év alatt 1400-ról 450 főre apadt. Erről a folyamatról szólt Paulus Alajos dokumentumfilmje, amelyet a Kádár-rendszerben egy időre be is tiltottak. Az észérvek akkor is hiányoztak. A dokumentumfilm képkockái peregnek.
„Érzik maguk is, hogy ebben nem lehet rossz dolog. Nem lehet rossz dolog, mert nem lehet rossz dolog, mert ha rossz volna, nem engedné pártunk és államunk azt, hogy hátrányt szenvedjenek a gyermekek” – mondta a lakossági nyomásra összehívott falugyűlésen egy pártfunkcionárius. Paulus Alajos filmjében a kamera felvillantja a helyi pártlap konfliktusról írt cikkének címét: „Cselekvő egyetértés, jó tervek”, s a záró képsorokban látni a mesterszállási összevont iskolában folyó magas szintű oktatást is, amint egy osztályteremben a tanárnő egyszerre tanítja az elsős és a harmadikos osztályt. Az elsősök írásbeli feladatot kapnak, a harmadikosok közben szóban számolnak. Mondja is nekik a tanító: „Úgy, mint a pattogatott kukorica, mindenkinek lendüljön a keze a magasba.”
Mezőhék lakosainak száma húsz év alatt kevesebb mint egyharmadára csökkent. A rendszerváltozás óta a falu kimozdult a holtpontról: bevezették a telefont, a gázt, kiépült az úthálózat is. Az általános iskolát is visszahozták 1991-ben. A felső tagozat beindítása illúzió lett volna, viszont az óvoda és az alsó tagozatos iskola létjogosultságát most évekig senki nem kérdőjelezte meg. 2005-ben a település akkori polgármestere, Halász Vince a kistelepülési iskolák megtartását kérve nyílt levelet intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és Magyar Bálint oktatási miniszterhez. A miniszterelnöki kabinet nem is válaszolt a polgármester nyílt levelére. A mezőhéki polgármester akkor úgy vélte, a kormány nem teremt igazi esélyt, s olyan döntéseket hoz, amely a kistelepülések működését kellően nem segíti elő. Az önkormányzatok támogatását növelni kellene, az emelkedő gáz- és rezsiárak miatt pedig a dologi kiadásokat kellene kompenzálniuk.
A fejlődés tiszavirág-életű volt. Az elmúlt években a mezőhéki visszahozott iskola elveszítette önállóságát, és ma már egy mezőtúri intézmény részeként működik…
Elvesztett önállóság
Amikor tehát egy hír nyomában a nyolcszáz lelkes kis faluba, Mesterszállásra tartok, olyan település jelenét ismerhetem meg, amelyet a hetvenes években megerősített a pártrendszer. Kétségtelen, festői környezetben helyezkedik el a település Kunszentmárton és Mezőtúr között. Állítólag 1537 decemberében Szapolyai János király és Czibak Imre – a Szent Koronát is magukkal hozva – itt szálltak meg, s a legenda szerint Rózsa Sándor egyik fő hadiszállása volt a mesterszállási Fekete-halmi csárda, amely halomra 1895-ben templomot építették. Az önkormányzat mögötti parkban egy emlékművet látok, amely Mesterszállás önállósodását hirdeti. Ennek említésénél jobb kezdést nem is reméltem volna.
– Nemrégiben volt a település száztíz éves önállóságának ünnepe. A Kunszentmártonhoz tartozó puszta a helybéliek kezdeményezésére 1897-ben önállóvá vált, s lám, a sors fintora, hogy a függetlenedés 110 éves történelme úgy alakul, hogy az idén részben visszaadjuk az önállóságunkat – mondja Kiss Gábor polgármester.
Júliusban falunapon ünnepelték a jeles évfordulót. Bár néhány ember már tudta, hogy ez a korszak is lezárul majd a falu életében, maga az ünnep nem ennek a tudatában telt. Áprilisban az önhibáján kívül hátrányos helyzetű település pályázata leadásakor képviselő-testületi határozatot kellett hozniuk a közigazgatási feladatok körjegyzőségben történő ellátásáról. Nyáron inkább az iskolakérdés volt napirenden, az intézmény akkorra vált egy mezőtúri iskola tagintézményévé, hiszen a közoktatási törvény 2006. évi drasztikus változása már nem teszi lehetővé a saját óvoda és iskola fenntartását.
– Nehéz feldolgozni, hogy a tanévzáró ünnepségen úgy köszöntem el mindenkitől: ez volt az utolsó önálló tanév.
Kettészakadt bekötőút
Mesterszálláson az általános iskola után a polgármesteri hivatal önállósága is megszűnik, a falu közigazgatási feladatait a jövő évtől Mezőtúrral közösen látja el. A körjegyzőséget Mezőtúr jegyzője irányítja, Mesterszálláson a hat embert foglalkoztató, kötelező feladatokat ellátó hivatal helyett egy négytagú kirendeltség működik majd. A hétfős képviselő-testület és a polgármester megmarad, s januártól mint részönkormányzat fog lobbizni a városban a fejlődéséért.
– Az önkormányzatiság, az önálló feladatellátás valahol sérülni fog, de járhatóbb utat nem találtunk. Körjegyzőséget Mezőhékkel is létrehozhattunk volna, de képviselő-testületük inkább Martfűhöz csatlakozna. Ha már az iskola révén Mezőtúrhoz tartozunk, akkor inkább ott döntsenek rólunk egyéb ügyekben is – szögezte le a polgármester.
Mesterszállás ugyan légvonalban csak nyolc kilométerre található Szarvas városától, de az odatartozásnak semmi esélye nem lett volna. Egyrészt, míg Mesterszállás Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozik, Szarvas már Békés megyei város. Bár létezik egy tanulmányterv a zsáktelepülések felszámolásáról, amely szerint ha a Körös folyóig kiépítenék a 6,5 kilométeres utat, akkor a komphoz öt perc alatt, majd Szarvashoz el lehetne jutni, de ez az elképzelés még ígéret szintjén se merült fel a döntéshozó politikusokban. Kiss Gábornak személyes álma lenne a pusztai út megépülése, amely az idegenforgalmat is fellendíthetné, de véleménye szerint az országnak kétmilliárd forintja sose lesz erre a célra. S ennél jóval nagyobb napi gondjai vannak.
– Nemrégiben volt itt a bekötő útban olyan útkárosodásunk, hogy azzal hívtam fel a közútkezelőséget, a szövetkezet előtt összeért a kátyú, azaz gyakorlatilag kettészakadt a bekötőút!
Széthullott az egykor országos hírű Táncsics Mgtsz, mára egy sertéstelep foglalkoztat harminc embert, s egy növénytermesztési vállalkozás ad munkát tíz-tizenöt helybélinek. Szerencsére van hét-nyolc erősebb gazda, akik a családon belül megélhetést nyújtanak jó pár embernek. Sokan a lakásfenntartási támogatásból és szociális segélyből tengetik magukat.
2002-ben a közalkalmazottak ötven- százalékos béremelése rengette meg a mesterszállási önkormányzat gazdálkodását, akkor ez az iskolai, művelődési házi, orvosi rendelős, diákkonyhás alkalmazottakra számolva évente 18,1 millió forint pluszkiadást jelentett az akkori 140 milliós működési költségvetésben. Onnantól kezdve billent meg a település gazdálkodása, hitelt vettek fel, s azóta évről évre működési hitelből léteznek. Hogy a csődhelyzetet elkerüljék, mára a hitelnagyság harmincmilliósra duzzadt, de hitelképtelenné is váltak. – Sokáig büszke voltam arra, hogy az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, de ez ma már nem igaz, a harmincöt főből ebben az évben húszat elvesztettünk: elküldtünk, elmentek vagy nyugdíjba vonultak. A városhoz társulásért négy-ötmillió forint plusztámogatásra számítunk, így ez maradt az utolsó esélyünk – szögezte le Kiss Gábor polgármester.
Mezőtúr sem dúskál
Mesterszálláson működik még a kihelyezett gyógyszertár, s a takarékszövetkezeti kirendeltség, s a postahivatal is funkcionál. Lassan azért mégis kiüresedik a település, nincs már közösségi élet: autóbusz hozza-viszi a gyermekeket, az emberek is házhoz kapják a leveleket, s a csomagjaikat.
Minden út Mezőtúrra vezet – mondhatnánk, a jövőbe nézve, de valami azért még sincs rendben. Csak egy idevágó hír: a központi megszorító intézkedések miatt egyharmadával csökkenti a közalkalmazottak számát az év végére Mezőtúr önkormányzata, így az ott dolgozó 974 alkalmazottból mintegy 350-et elbocsátanak – egyebek mellett erről döntött 2007-es költségvetése elfogadásakor Mezőtúr önkormányzata. A rendelet szerint a költségvetés kiadása 4,1 milliárd forint, hiánya 490 millió forint, amit hitel felvételével fedeznek.
És amikor már semmi sem működik, Mezőtúr vajon hová fog, hová tud csatlakozni?