Magas járulékok a nyugdíjasok után

Kiélezi a viszonyt a munkáltatók és a munkavállalók között a kormány azzal, hogy megváltoztatja a korkedvezményes nyugdíjba vonulás rendszerét. A reform ösztönözni kívánja, hogy kevesebben menjenek nyugdíjba, de kényszerhelyzetbe hozza a vállalkozásokat. A cégeknek a jövő évtől 25 százalékos járulékot kell fizetniük korkedvezményes nyugdíjba vonult alkalmazottjuk után, egészen addig, amíg az illető el nem éri a tényleges nyugdíjkorhatárt. Ez alól pedig csak a munkakörülmények megváltoztatásával lehet mentesülni.

Határt szab a kormány azoknak, akik korkedvezménnyel szeretnének nyugdíjba vonulni a jövő évtől. Három jogszabály készül, amely fokozatosan viszi végbe a „reformot”. A munkaköri jegyzéket – amely tartalmazza a korkedvezményre jogosult munkavállalók körét – tavaly december végével befagyasztották. Az új szabályokat így 2011 januárjáig kell kidolgoznia a kormánynak, addig azonban járulékot kell fizetniük a munkáltatóknak, amíg a munkavállaló el nem éri a tényleges nyugdíjkorhatárt.
Ez év január óta úgy módosították a törvényt, hogy ebben az évben még átvállalja az állam a járulékfizetési kötelezettséget a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személy után, 2008-tól azonban a munkáltatónak már 25 százalékos járulékot kell fizetnie – mondta Nagy Imre. Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet főorvos-igazgatója kifejtette: – A munkáltatóknak 2009-től már ötven, 2010-től hetvenöt, míg az azt követő évben a nyugdíj száz százalékát kell járulékként befizetniük az államnak, ha alkalmazottjuk korkedvezményes nyugdíjba vonul.
Így a jelenlegi 840 korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörön kívül csak többletjárulék-fizetéssel lesz biztosítható az alkalmazottak korkedvezményes nyugdíja. Eddig azoknak volt lehetőségük a korai nyugdíjazásra, akik nehéz fizikai munkát végeztek. Ezen munkakörök száma azonban csökkenhet azzal, ha a munkáltató javítja a munkakörülményeket és be tudja bizonyítani, hogy az alkalmazottjának nem indokolt korkedvezménnyel nyugdíjba vonulnia. Így teszik „érdekeltté” a cégeket arra, hogy fejlesszék vállalkozásukat, vagy adott esetben ne alkalmazzanak idősödő embereket. A cég ugyanis csak sikeres „bizonyítási” eljárás után mentesülhet a járulékfizetés alól a jövő év januárjától.

Munkavállaló-ellenes terv? Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szeptember 14-i ülésén a munkavállalói oldal nem fogadta el, a munkáltatói viszont támogatta a korkedvezmény-biztosítási különjárulék alóli mentességre vonatkozó törvénytervezetet. Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője szerint munkavállaló-ellenes a javaslat. A szakszervezetek kifogásolták azt is, hogy a törvényjavaslat nem ad kellő jogorvoslati lehetőséget a mentesítésről szóló határozat ellen. Az új szabályozás kialakítása során a kormányzat úgy érvelt, hogy ne valamennyi járulékfizetőre terheljék a korkedvezmény évenkénti
15-20 milliárd forintnyi költségét. Csak azok a munkáltatók fizessék meg többletjárulékkal ezt, akik ilyen munkakörben foglalkoztatnak. Ezzel kívánják ösztönözni, hogy műszaki fejlesztéssel, korszerűsítéssel mielőbb megszüntessék az ilyen munkaköröket.