MÁV: eladták a jegyellenőrzést

Magáncégre bízza a MÁV Zrt. a jegyellenőrzést a budapesti pályaudvarokon. A vasúttársaság egy titokban lezajlott egyszerűsített közbeszerzési eljárással privatizálta ezt a feladatot, s évente 230 millió forintot fizet majd annak a magáncégnek, amelynek egyik tulajdonosa a MÁV Zrt. marketingvezetője volt.

A nagyobb budapesti pályaudvarok jegyellenőrzési munkáit elnyerő Keisys Tanácsadó Kft. egyik tulajdonosa az a Kárpáti Zoltán, aki a MÁV Zrt. személyszállítási üzletágának marketingvezetője volt 2003. január végétől 2004 februárjáig. Megtudtuk azt is, a Keisys Kft. már szeptember közepén hirdetést adott föl az Expressz újságban a következő szöveggel: „menetjegy-ellenőrnek érettségizett munkatársakat keresünk”. Az utóbbi időben úgynevezett peronzárakat is felszereltek a fővárosi pályaudvarokra, ám ezek kiépítését nem a jegyellenőrzési munkákat 230 millió forintért elnyerő cég végezte, hanem a MÁV. A MÁV-Start Zrt. honlapja így ír a peronzárakról: „A Déli pályaudvaron a peronkapu-beruházás 36 millió Ft befektetést igényelt, a megrendelő a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága volt, a beruházás lebonyolítója pedig a Beruházási Szolgáltató Egység. A peronzár üzemeltetője pedig a MÁV-START Zrt. lesz.” Ezzel ellentétesen nyilatkozott lapunknak tegnap Szórád Róbert, a MÁV-Start Zrt. főosztályvezetője.
*
Szórád Róbert, a MÁV-START Zrt. főosztályvezetője ugyanis azt mondta: a peronkapus rendszer gyakorlatilag egy új tevékenység, „kezdettől fogva nem saját munkatársakkal, hanem külső céggel üzemeltettük”.
A vasúttársaság közlése szerint magáncég megbízásával a jegyellenőrzés „lényegesen gazdaságosabb, saját munkaerővel körülbelül 50 százalékkal többe kerülne”.
– A jegyellenőrzés kiszervezéséről a MÁV Zrt. személyszállítási üzletágának menedzsmentje döntött, eleget téve a közbeszerzési törvény előírásainak – állítja az állami vállalat főosztályvezetője, aki szerint a jogszabályok alapján egyszerűsített tárgyalás nélküli közbeszerzést kellett alkalmazniuk. Arra a kérdésünkre, készült-e előzetesen hatástanulmány, Szórád Róbert azt válaszolta: gazdasági számítások alapján döntöttek külső cég bevonásáról. A MÁV-nál elismerték azt is, hogy a 230 millió forintos munkával megbízott magáncég egyik tulajdonosa egy évig a vasúttársaságnál dolgozott a már említett marketingvezetői állásban.
Ismeretes, a MÁV Zrt. államilag garantált adóssága az év elején meghaladta a 250 milliárd forintot, ami a GDP egy százaléka.