Merev törésvonalak

Kevéssel mutatott túl a Benes-dekrétumok kapcsán az egymás szélsőségeseit vádló megjegyzéseknél az a konferencia, amelyet a Magyar Külügyi Intézet szervezett a magyar–szlovák kapcsolatokról Budapesten tegnap.

Juraj Migas nagykövet a tanácskozás bevezetőjében kijelentette, hogy a történelem a történészekre tartozik. Milan Urbáni, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) alelnöke elmondta, hogy nem kellett volna kialakulnia a jelenlegi helyzetnek. Leszögezte, nem lehet politikai harcokra kihasználni a történelmet. Kérdésünkre, hogy a HZDS miért támogatta a parlamentben a dekrétumokat szentesítő határozatot, Urbáni úgy fogalmazott: „másként szavazni nem lehetett”, miután 2002-ben Prága is elfogadott egy hasonló értelmű nyilatkozatot. Jelezte, pártja nem engedte, hogy a kollektív bűnösség elve szerepeljen a határozatban. Összhangban az MKP kölcsönös bocsánatkérést sürgető megbékélési javaslatát provokációnak tekintő állásponttal, Urbáni elmondta, közölte Csáky Pállal, az MKP elnökével, hogy felesleges előhozakodnia a dekrétumok kérdésével. Szerinte a hangulatkeltés csak a szélsőségeseknek kedvez.
Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő, a parlament európai ügyek bizottságának elnöke belpolitikai üzengetésre is felhasználta a lehetőséget, további muníciót nyújtva a szlovák érveknek. Mint mondta, Pozsonyban mindaddig süket fülekre találnak a dekrétumokkal kapcsolatos aggályok, amíg a magyarok – köztük a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, volt miniszterelnök – „Nagy-Magyarország felségjellel” az autóján utazik Szlovákiába. Szerinte bár az Európai Unió gondolata azért született meg, hogy lezárja a második világháborúban szerzett sérelmeket, az aktuálpolitikát mindegyre a történelem keríti hatalmába. – Ne legyünk néhány közönséges őrült foglya – fogalmazott a politikus.
Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke szerint viszont mindig az aktuálpolitika dönti el, mit hagy a történelemnek. Az, hogy – mint jelen esetben – ellehetetleníti az értelmezést, azokat az időket idézi, amikor a történészek az életükkel fizettek azért, hogy a hivatalostól eltérően látták az eseményeket. A politikus kifejtette, Szlovákiának hagynia kell, hogy a magyar kisebbség veszteségként élje meg Trianont és a Benes-dekrétumokat. – A kollektív bűnösség kinyilvánítására, a jogfosztásra és az elhurcolásokra nem kell büszkének lenni – fejtette ki a képviselő. A szélsőségek kapcsán Szabó kijelentette, nem mindegy, hogy egy kis csoportról vagy egy kormányzati szereplőről van szó, mint amilyen a Ján Slota-féle Szlovák Nemzeti Párt. Eduard Kukan volt szlovák külügyminiszter lemondta részvételét a konferencián. A helyette pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió képviseletében felszólaló Lucia Klapacova jelezte, az egykori külügyi tárcavezető „belefáradt” a magyar–szlovák viszonyt kísérő vitákba.

Tüntetés Békéscsabán. Tüntettek tegnap este a békéscsabai szlovák konzulátus előtt. A demonstrációt békéscsabai civilek szervezték, akik a szlovák törvényhozás legutóbbi, Benes-dekrétumokat védő intézkedése ellen emelték fel a szavukat. Az eseményen felszólalók a történelem igazságtalanságát ostorozták, és sajnálták, hogy az akkori és a mai politika nem orvosolja a nehezen hegedő lelki sebeket.
A szervezők szlovák és magyar nyelvű
petíciót kívántak átadni a konzulnak. Lapzártáig nem derült ki, hogy sikerült-e nekik. (V. F. J.)