… okt. 5-ikén reggel 9 órakor a főőrház előtt két gyalogzászlóalj négyszögben áll föl, a tizenhárom tábornokot elővezetik, mire Ernst hadbíró fölolvassa a vérítéletet, amely szerint Pöltenberg Ernő, Török Ignácz, Lahner György, Knezics Károly, Nagy-Sándor József, gr. Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János s Vécsey Károly kötél által, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos pedig golyó által végeztetnek ki.
A halálos ítéletek végrehajtása október 6-ikán reggeli 6 órakor leend.
A hadbíró mindegyik elítélt nevénél kettétör egy kis pálczikát, s azt a kivégzendő lábához hajítja. Pereg a dob, harsog a trombita: Istennél a kegyelem!
A négyszög háta megett egy-kétszáz szabadon járó honvédfogoly áll, köztük Hauszer Károly, Fornszek Sándor őrnagyok stb.
– Majd kegyelmet kapnak az akasztófa alatt – jegyzi meg valamelyikök.
– Dehogy kapnak! Én nem bízom – szól könnyezve Fornszek Sándor. – Hanem van egy tervem – fordul Hauszerhez –, mentsük meg vezéreinket!
– Hogyan? – kérdezi meglepetve Hauszer.
– Ha bátrak leszünk, megmenekülnek a kötéltől – suttogja Fornszek. – Figyeljetek csak! Mi, foglyok körülbelül hatszázan vagyunk. A börtönöket csak egy zászlóalj őrzi, gyerekjáték lesz őket lefegyverezni. Egyszerre támadunk reájok. Fegyvereik a puskatartóhoz vannak támasztva, a többieké meg a fogasokon lóg. Könnyű dolgunk lesz. Nekivágunk az oláhságnak, s két nap alatt elérjük a határt. Ha sikerül a terv: megmentettük vezéreinket; ha pedig nem sikerül: legalább együtt halunk velök, méltóan a szabadságért vívott harczunk emlékéhez.
„Habár túl merésznek tűnt is fel ez a terv – beszéli Hauszer –, beleegyeztünk, s csak arra figyelmeztettem Fornszeket, hogy igyekezzék, mégpedig mielőbb nemes ügyünknek megnyerni az összes foglyokat. Feladtuk mégis az eszmét, mert bízva bíztunk, hogy az elítéltek az akasztófa alatt megkapják a kegyelmet”…
Aztán Howiger is gondoskodott, hogy a foglyok esetleges zendülésének elejét vegye. Mindjárt a halálos ítéletek kihirdetése után a következő napiparancsot adta ki:
[…] Holnap, okt. 6-ikán végrehajtandó ítéletek foganatosításához a Wocher-zászlóalj rendeltetik ki, amelynek Tichy őrnagy úr vezénylete alatt 1/4 6 órakor reggel a főőrállomás négyszögének kapujának a 4-ik szöge előtt fölállítva kell lenni, hol egyszersmind az orvosnak is meg kell jelennie. A lövészek kiválasztása s egyéb előkészület a zászlóalj parancsnokára bízatik.
Ma és holnap az egész helyőrségnek teljes készenlétben kell lennie, ennélfogva a várból kivétel nélkül senki sem távozhatik. A legénység egész éjjel felöltözve s hadilag fölszerelve marad, a fegyvert mindig kéznél tartva.
Ma este 1/2 7 órakor lesz a takarodó, mire a várkapuk azonnal becsukatnak, s a kulcsok Zdrahal térhadnagy által a várparancsnoknak általadatnak. Magától értetik, hogy az egész zászlóalj fegyverei éles töltéssel lesznek ellátva. […] Valamennyi a várban levő katonai és polgári fogolynak ma este 1/2 7 órakor szállásán kell lennie, s holnap délelőtti 10 óráig azt elhagyni nem szabad. […]
A szemle- és őrcsapatoknak, valamint a rend fönntartására kirendelt egyéneknek és porkoláboknak mindenki föltétlenül engedelmeskedni tartozik.
Howiger várparancsnok.
(Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története, 1894–98)
Versenybiciklivel hajtott a vesztébe a közel 90 éves áldozat
