Nincs felelősük a visszaéléseknek

Hiába állapított meg tavaly súlyos mulasztásokat és szabálytalanságokat több privatizáció kapcsán az Állami Számvevőszék, az azóta eltelt több mint egy évben sem vizsgálat, sem felelősségre vonás nem történt egyik ügyben sem. A vizsgálatokat firtató kérdéseinkre a Pénzügyminisztérium nem is válaszolt.

Egyetlen felelőse sincs az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által tavaly feltárt szabálytalanságoknak és mulasztásoknak, amelyeket a számvevők a 2005-ös privatizációk áttekintése után állapítottak meg. Lapunk a számvevők kifogásai kapcsán azt tudakolta az ÁSZ-tól és az ügyben illetékes Pénzügyminisztériumtól, hogy a privatizációs visszaélésekről szóló jelentés közzététele óta milyen intézkedések történtek az elmarasztalások miatt. A múlt héten feltett kérdéseinkre a pénzügyi tárca nem válaszolt, az ÁSZ azonban közölte: a szabálytalanságokat és a mulasztásokat sem vizsgálatok, sem pedig felelősségre vonások nem követték.
*
Miután a 2005-ös privatizációs hiányosságokat a számvevők tavaly augusztusban tárták a nyilvánosság elé, azaz a felelősség megállapítására és a személyi konzekvenciák levonására több mint egy év állt rendelkezésre, szinte bizonyos, hogy az ÁSZ elmarasztalásai következmények nélkül maradnak. A legnagyobb értékű privatizáció 2005-ben a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. 75 százalék mínusz egy szavazatot kitevő részvénycsomagjának értékesítése volt, amely kapcsán a számvevők azt állapították meg, hogy az eladási folyamat megindításakor nem állt rendelkezésre se vagyonértékelés, se átvilágítás. A 464,5 milliárd forint értékű tranzakció – amelynek bevételéből az ígéretekkel ellentétben csupán 60 milliárd forint apasztotta az államadósságot, a többi folyó kiadásokra ment el – más vonatkozásban is szemet szúrt a vizsgálódó ÁSZ-nak. A számvevők „kiugróan magasnak” találták az ügylet kapcsán kifizetett különböző sikerdíjakat, amelyek „nem segítették elő a takarékosságot”. A megállapítások szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. a sikeres privatizáció érdekében végzett munkáért 21 személynek 16 millió forintot osztott szét, míg 17 fő 21 millió forintért közreműködői díjban részesült.
Az Antenna Hungária eladása ugyancsak 2005-ben történt, s itt is hiányosságokat tártak fel a számvevők. Az értékesítés előtt elmaradt a vagyonértékelés, amit a vállalatcsoport jelentős értéke, valamint műsorszórási és műsorelosztási monopolhelyzete indokolttá tett volna – állapították meg a számvevők, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy vagyonértékelés hiányában a vevő által ajánlott ár elfogadásához nem volt viszonyítási alap.
2005-ben az ÁPV hét agrártársaságot is privatizált. Ezeknél a magánosításoknál az ÁSZ ugyancsak az eladás módját és előkészítését kifogásolta. A társaságok értékesítésénél az ÁPV Zrt. a bevont tanácsadó javaslatával szemben döntött, az alkalmazott tőkeemeléses technika azonban a vételár csökkenését eredményezte. A számvevőszéki megállapítások szerint a privatizációs tanácsadók és lebonyolítók megbízása során átfedések voltak, s költségnövekedést okozott a többszöri vagyonértékelés és átvilágítás is.
A Bábolna Zrt. vagyonvesztése kapcsán nemcsak a tavalyi, hanem az idei ÁSZ-jelentés is komoly kritikákat fogalmazott meg, sőt az idei jelentés arra is emlékeztetett, hogy a korábbi megállapításoknak nem voltak érdemi következményei. Ahogyan arról lapunk beszámolt, a Bábolna Zrt.-nél a számvevők tavaly 17,9 milliárd forintos vagyonvesztést, két Bábolna-cégnél pedig 5,9 milliárd forint indokolatlan veszteséget tártak fel, amelyek miatt felelősségre vonást és a személyi felelősség megállapítását kezdeményezték Veres Jánosnál. Az ÁPV Zrt. tavalyi működéséről szóló legújabb ÁSZ-jelentés szerint a pénzügyminiszter utasítására az ÁPV Zrt. felügyelőbizottsága (fb) ugyan megvizsgálta a vagyonvesztések okait, ám a testület nem tárt fel olyan mulasztást, amely miatt bárki is személyi felelősségre vonást kezdeményezett volna. Történt ez annak ellenére – hívta fel a figyelmet az ÁSZ –, hogy a feltárt ügyeknél nem minden esetben tartották be a törvényeket és a rendeleteket.
A számvevők egyébként a privatizációk általános gyakorlatának megváltoztatását is indítványozták, ám itt sem jártak sikerrel. Javaslatukat – miszerint az ÁPV Zrt. igazgatósága olyan privatizációs pályázatokat írjon ki, amelyeknél a második fordulóban is mindvégig érvényesül a verseny, a kiírt pályázatok pedig minden szempontból tegyék lehetővé az elbírálások objektivitását és átláthatóságát – az ÁPV Zrt. nem tartotta célszerűnek és időszerűnek.
A számvevők által feltárt hiányosságok ügyében az ÁPV Zrt. felügyelőbizottsága sem tudott felelősségre vonásokat kezdeményezni – legalábbis erre utalnak Borbély Attila elnök lapunknak adott válaszai. Ezek szerint a BA Zrt. részvénycsomagjának eladásáról ellenőrzési jelentés született, amely megállapította, hogy a privatizációs tranzakció megindításakor valóban nem állt rendelkezésre vagyonértékelés. A kifizetett sikerdíjak kapcsán az fb úgy látta: az ÁSZ megállapításai nem szabtak feladatot az ÁPV Zrt.-nek, így a BA Zrt.-re vonatkozó későbbi vizsgálat csak a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére koncentrálódott.
Az Antenna Hungária privatizációjánál az ÁSZ-hoz hasonlóan az fb is leszögezte, hogy nem történt vagyonértékelés. A testület ugyan felhívta az igazgatóság figyelmét, hogy tőzsdén lévő cég értékesítése esetén is követelje meg a vagyonértékelésekről szóló szabályzat maradéktalan végrehajtását, ám felelősségre vonás ebben az ügyben sem következett.
Az agrártársaságok értékesítését illetően az fb azt állapította meg, hogy a meghirdetett saját tőkéhez mért vételi ajánlat csupán 65 százalékos volt. A testület ezen kívül a tárgyalásos technika megfelelő kidolgozását is kérte a vagyonügynökség vezetésétől, személyi konzekvenciákat azonban itt sem vontak le.