Az MSZP és az SZDSZ politikusainak tüntető távolmaradása miatt határozatképtelen volt tegnap az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ülése, amelyet ellenzéki kezdeményezésre azért hívtak össze, hogy áttekintsék, mi történt a tavaly október 23-i események óta eltelt egy évben. Balog Zoltán (Fidesz) szerint megdöbbentő, hogy a Ház egy olyan határozatot sem volt képes hozni az eltelt egy év alatt, amelyben elítélték volna a brutális hatósági fellépést. Hiába küldtek meghívót a rendőrség vezetőinek és Takács Albert rendészeti miniszternek, ők nem jelentek meg az ülésen. A tárcavezető ráadásul azzal indokolta távolmaradását, hogy tudomása szerint az MSZP képviselői sem vesznek azon részt. Balog erre úgy reagált: Takács nem az MSZP-nek, hanem az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
Az ülésen Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke arról beszélt: nem látják biztosítva, hogy az idén nem fordul elő hasonló hatósági terror, mint egy éve. Úgy vélte, ha csak egyedi túlkapások történtek volna tavaly, akkor nyilván a kormánypártok is „összetörték” volna magukat, hogy kivizsgálják, feltárják az eseményeket, azonban a kormánypárti politikusok távolmaradása az ülésről arról árulkodik, hogy előre megtervezett volt a hatósági terror.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője rámutatott: az eltelt egy év alatt egy jogtalanul bántalmazott vagy fogva tartott állampolgár sem kapott kártérítést, és csak a Rebisszel és a BRFK-val folynak peren kívüli tárgyalások ez ügyben. Az ügyvéd szomorúnak tartja, hogy nem vonták felelősségre a gumilövedékekkel fejmagasságban lövöldöző rendőröket, pedig jól körülhatárolható volt az elkövetők köre.
Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke szerint sajnos nem újdonság, hogy a rendőrök által elkövetett bűncselekmények felderítési mutatói rendkívül kedvezőtlenek, mint ahogy az sem új jelenség, hogy a bíróságok rutinszerűen helyt adnak az ügyészség előzetes letartóztatásba helyezési indítványainak.
A Magyar Helsinki Bizottságot képviselő Kádár András Kristóf azt mondta: a Legfelsőbb Bíróság 1983-as eseti döntése alapján az a rendőr is bűnsegédnek tekinthető, aki a bűncselekményt elkövető társát nem figyelmezteti vagy próbálja megfékezni.
Ékes Ilona (Fidesz) arról beszélt: igenis különbséget tettek elkövető és elkövető között, hiszen az a rendőr, aki a tüntetők oldalán részt vett az MTV ostromában, letöltendő börtönt kapott, és elbocsátották, míg azt a rendőrt, aki szándékosan eltörte egy állampolgár ujját, csupán felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és állományban maradhatott.
Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese a rendőrök elleni eljárásokat érő kritikákra úgy válaszolt: osztja az aggodalmakat, amiért sok esetben meg kellett szüntetni az eljárásokat, de az azonosító jelvények hiánya vagy a felvételek távolisága, homályossága miatt nem tudták azonosítani az elkövetőket. A Papp-jelentéssel kapcsolatban megjegyezte: az számos szakszerűtlenségre derített fényt, de bűncselekmények gyanúját nem vetette fel.
Arra a kérdésre, miért nem indítottak eljárást a gumilövedék rendszerbevételi eljárásának elmulasztása, illetve a gumilövedék jogsértő alkalmazása miatt a felelős rendőri vezetők ellen, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezető ügyésze, Falvai Zsolt azt válaszolta: az, hogy a rendőrség tévesen értelmezett egy jogszabályt, még nem veti fel a bűncselekmény gyanúját.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
