Szinte lehetetlen helyzetbe hozta a 2007. évi központi költségvetés önkormányzatokat érintő fejezete a településeket és a megyéket, amelyeknek egyre kevesebb pénzből kellene fedezniük az alaposan megnövekedett kiadásaikat. Ma már tisztán látszik, hogy további terheket az önkormányzatok nem tudnak elviselni.
Több mint kétmilliárd forint hiányt görget maga előtt a szolnoki önkormányzat, amit Szalay Ferenc Fidesz–KDNP-s városvezető állítása szerint az előző ciklusból örököltek meg. – A mostani finanszírozási elképzelés nem segít azon, hogy a helyzeten javítani tudjunk. Elvonás elvonás hátán, a kötelező feladatok a nyakunkon vannak. A bérfejlesztés elmarad majd, ugyanaz a kilátástalanság jellemző, ami megszokottá vált az elmúlt években – hangsúlyozta Szalay Ferenc. Hozzáfűzte, kilencmilliárd forint értékben kötvényt bocsátottak ki, hogy helyretegyék a költségvetésüket, és a fejlesztésekre is jusson pénz. A településvezető úgy látja, hogy további megszorításokat csak úgy tudnának kezelni, ha valakiktől elvennének. – Kevesebb út épülne, kevesebb maradna a közszolgáltatásokra, amit nem a kormányzaton, hanem rajtunk kérnének számon az emberek – szögezte le Szalay, aki szerint az a galádság ebben, hogy a kormányzat elvon, de a felelősséget az önkormányzatokra hárítja.
Komoly pénzügyi gondokkal küzd a Békés megyei Mezőkovácsháza önkormányzata is. – Elkészült az első fél év pénzügyi mérlege, amelyben tetten érhető a központi költségvetés megszorítása. Ezek az intézkedések már-már veszélyeztetik a település önkormányzatának működését is – fogalmazott Bakos István független polgármester. Elmondta, a szorult helyzetben kénytelenek voltak 200 millió forint értékben kötvényt kibocsátani, amivel megpróbálták stabilizálni az önkormányzat költségvetését. Azért kellett ezt megtenniük, mert a korábban felvett hiteleket vissza kellett fizetni. Talpon maradtak, de ennek nagy ára volt. – A helyi intézményrendszert teljesen átszerveztük, hat pedagógusállást megszüntettünk, és kénytelenek vagyunk egyre inkább a közmunkaprogramra támaszkodni ott, ahol korábban rendes állásban dolgoztak emberek – tette hozzá. Úgy véli, nem lehet tovább terhelni az önkormányzatokat.
– Soha nem volt még az önkormányzatunk ilyen nehéz helyzetben – mondta Sziebert György, a Tolna megyei Báta község polgármestere. A megszorítások következtében majdnem 27 millió forintos költségvetési hiánnyal kezdte az évet a település. Az önkormányzat először pályázott az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok (önhiki) támogatására, de csak nyolcszázezer forintot kaptak, ami nem elegendő ahhoz, hogy a község pénzügyi problémái megoldódjanak. Két óraadó tanárukat is el kellett bocsátaniuk, de mindent megtesznek azért, hogy legalább a település általános iskoláját meg tudják tartani. Az önkormányzat hitelt vett fel, és a község tulajdonában lévő földekből is el kellett adniuk, hogy a pályázatokhoz biztosítani tudják az önrészt. – Még tizenöt-húsz millió forint értékben tudunk önkormányzati ingatlanokat értékesíteni, utána nem tudjuk, mi lesz, sajnos már nem látjuk a kiutat a mai állapotból – közölte Sziebert György.
Nincs jobb helyzetben a Baranya megyei Vékény sem. Endrődi Tibor polgármester elmondta, nagyon rossz állapotban van a költségvetésük, és a jövő év is rendkívül nehéznek ígérkezik. – Tavaly és az idén összesen csak 9,5 millió forint értékben valósítottunk meg beruházásokat, ebből két utcát és a járdákat tudtuk felújítani. Ez azonban rendkívüli módon megterhelte a költségvetésünket, így mi is „önhikissé” váltunk – közölte a független településvezető, aki a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében lemondott a költségtérítésről, valamint be kellett vezetnie a faluban a kommunális adót. Mint mondta, az emberek ezt nehezen vették tudomásul, hiszen a háztartásokban is megélhetési gondok vannak. Vékény ezen túl még 1,2 millió forint hitel felvételére is kényszerült, így nem mutatkozik remény arra, hogy a templom 100 éves haranglábát, illetve a település játszóterét jövőre fel tudják újítani.
Nagyon sok kistelepüléshez hasonlóan Fürgeden is katasztrofális a helyzet – mondta Barkóczi József, a település polgármestere. Ilyen rossz helyzetben már hosszú ideje nem volt a Tolna megyei község. Több mint tizennégymillió forint működési hitelt kellett felvenniük, ötmillió forintot pedig a pályázatok önrészének biztosításához igényeltek. A fürgediek több pályázaton is nyertek támogatást, ám kevesebbet, mint amennyire szükségük volt. A pénz- és gyermekhiány miatt a társulásban működő általános iskolai alsó tagozatról is el kellett bocsátani egy pedagógust. Barkóczi József szerint ha a körülmények nem javulnak, sok magyarországi kistelepülés csődbe juthat.
– Óriási erőfeszítések árán tudott javítani a megye pénzügyi helyzetén a Bács-Kiskun megyei önkormányzat – közölte Bányai Gábor, a megye közgyűlésének elnöke. Takarékossági intézkedéseket hoztak az önkormányzatnál és annak intézményeinél, csaknem száz embert el kellett bocsátaniuk. Úgy látja, e lépésekkel csökkent ugyan valamelyest az ellátások általános színvonala, de legalább sikerült pénzügyi egyensúlyt teremteni. – A hiány nem éri el a 300 millió forintot, ez azonban nem a központi önkormányzat bőkezűségének köszönhető, hanem a megszorításnak – árulta el Bányai, hozzátéve, elmaradtak beruházások és bizonyos fejlesztések, de nem kockáztathatták a költségvetés stabilitását. Kitért arra is, ha a kormányzat újabb megszorító elemeket iktatna be, akkor az újabb elbocsátásokat vonna maga után, és komoly csorbát szenvedne az ellátások színvonala.
Továbbiak a 13. oldalon
Tizenkilenc sérültje van a debreceni buszbalesetnek - fotók