Kevesebb mint egy évtizeden belül a robotok tömegesen megjelennek a japán háztartásokban – jósolják a szakértők. A „robot” szláv szó, amelynek jelentése munka, 1921-ben Karel Capek cseh irodalmár egyik írásában a dolgozó gépre használta ezt a fogalmat. A japán Vaseda egyetem 1973-ban készítette el Vabot–1-es elnevezésű kétlábú robotját, az első olyan működő szerkezetet, amely az emberre hasonlított. A Sony robotkutyája a múlt század végén sajátos színfoltja volt a robotvilágnak, de inkább reklámfigura. Tavaly Isiguro Hirosi a saját arcvonásaival ruházta fel az általa megtervezett gépet. A japán lapokban ma már ilyen hirdetések jelennek meg: tíz robotot keresünk recepciósnak. Egyes szakértők szerint a mesterséges intelligenciával felszerelt robotok úgy 2050 táján legyőzhetik az aktuális, emberekből álló világbajnok labdarúgócsapatot.
A nagy japán autóipari óriások szinte mindegyike foglalkozik olyan kutatásokkal, amelyeknek célja a robotok kifejlesztése. Eközben a világ jelentős számítástechnikai cégeinek programozói azon fáradoznak, hogy minél tökéletesebb irányítással lássák el ezeket a gépeket. A Microsoft vezetője, Bill Gates szeretne egy általánosan elfogadott programmal kiállni, míg nem lesz késő. Szerinte a robotizáció olyan robbanás előtt áll, mint a számítógépipar harminc évvel ezelőtt. Azért az ő szavára illik figyelni.
Japánban szinte alig múlik el hónap egy-egy emberre hasonlító robot prototípusának megjelenése nélkül. A Toyota épp a hetekben bízta meg Robinát a nagojai autómúzeum kiállításának vezetésével. Egy robotlányról van szó, amely a látogatók bármely kérdésére tud felelni, a csoportokat tökéletesen elkalauzolja a világ első számú autógyártójának büszkeségében. A látogatás végén Robina készségesen ad autogramokat is.
Két hónappal ezelőtt a Kavada iparvállalat és az AIST kutatóintézet mutatta be HRP–3 Promet névre keresztelt humanoid robotját, amelyet főként az építkezéseknél zajló munkákra terveztek. A korábban bemutatottakhoz képest igencsak testesre sikerült robot – 160 centiméter magas és 68 kiló – igazi erőművész. Bármilyen útjába kerülő akadályt leküzd, jelenleg egyetlen feltöltéssel két óráig képes tenni-venni. Minden építkezéseknél használt járművet irányít, de ha arra van igény, akkor átveszi a segédmunkás szerepét, azt hoz a kőművesnek, amire annak épp szüksége van. Mindezek mellett sohasem fáradt, csak kevés karbantartást igényel, és nem morog, ha véletlenül újból elküldik valamiért. A tervezők elképzelése szerint a robot már ebben az évtizedben kereskedelmi forgalomba kerülhet.
Mit tudnak majd a holnap robotjai? A beléjük táplált mesterséges intelligencia révén hang és kép felismerésére is képesek lesznek. Hallgatnak a nevükre, válaszolnak a feltett kérdésekre, arcvonásairól felismerik az embert, e-maileket olvasnak és küldenek, tárgyakat hoznak és visznek. Lusta apák helyett mesét mondanak a kisgyermeknek. Ez nem a jövő, ez a jelen. A francia Aldebaran Robotics fejlesztőcég – amely mindössze 23 munkatárssal dolgozik – 2009 nyarán akarja piacra dobni a Nao névre keresztelt robotját, mindössze 3000 euróért, mintegy 800 ezer forintért. Egyébként a japán híradás-technikai cég, a Sony is Naóra tett, ez a gép váltja fel hivatalosan is a robotkutyáját.
Japánban nemcsak a csúcstechnika, hanem a társadalom fokozatos elöregedése volt az egyik oka annak, hogy a robotok már megjelentek a hétköznapokban. Az ázsiai szigetországban a legmagasabb az átlagéletkor a világon: a nők körében ez ma már kilencven évhez közelít, és a férfiak sincsenek nagyon lemaradva ettől a felénk megdöbbentő számtól. Természetesen sok idős ember ellátást igényel, ezért ahol tudják, ezt gépekkel oldják meg. A tokiói kormány külön kedvezményekkel csábítja a nagyvállalatokat az embereknek szolgáltatást nyújtó robotok kifejlesztésére, mielőbbi tömegtermelésére. Jelenleg is dolgoznak az egészségügyi központokban, kórházakban kiszolgáló robotok, amelyek főleg az anyagmozgatásban járnak az élen. „Négy területen folytatjuk kutatásainkat – mondta a Honda vezető mérnöke. – Először is a menedzser jellegű munkákra, aztán az orvosi szolgáltatásokra, a gyártássegítő, valamint az egyéni mozgásasszisztensi feladatokra szeretnénk robotokat kifejleszteni.” A Toyota és Honda mellett már igen jelentős eredményt ért el a robotiparban a Mitsubishi, de a fotótermékeiről ismert Fuji is. Az Alsok nevű japán biztonsági cég különösen a betegápolás terén teljesít kiválóan, de térfigyelő szerkezetei ma már nem egy japán szupermarket biztonságát őrzik. A kutatócégek különös súlyt fektetnek a háztartási robotok mind tökéletesebb kifejlesztésére. Egyrészt azért, mert az otthoni munkától megszabadulva az ember hasznosabban fel tudja használni a szabad idejét, másrészt az otthoni ápolásra szoruló idős embereknek is nagy segítség lenne egy ilyen háztartási alkalmazott.
Az amerikai Massachusetts Institute of Technologyn (MIT), a robotizáció egyik zászlóshajóján már készítik azt a programot, amely a robotoknak lehetővé teszi bizonyos szóviccek felismerését, azaz humorérzékkel akarják ellátni Kismet nevű robotjukat. Az MIT mesterségesintelligencia-laboratóriumában – egyelőre még csak gyermekek szókincsével – most állítanak össze egy programot, amely már eddig is szép eredményeket hozott – írta a New Scientist tudósításában.
Mi lesz akkor, ha ezek a gépek, amelyek már nemegyszer megverték a világ legjobbjának kikiáltott sakkozót, Garri Kaszparovot, amelyek arra készülnek, hogy legyőzik a világ legjobb futballválogatottját, és kedélyes, felvágott nyelvű társalkodóként veszik le a lábukról az embereket, egyszer majd jogokat akarnak maguknak? Az ötlet korántsem légből kapott. Tavaly decemberben Nagy-Britanniában látott napvilágot a Horizon Scan című tanulmány, amelyben szakértők a kormány felkérése alapján 250 kérdéskört vizsgáltak. Ezek jó része a jövőben esetleg felmerülő problémát vetett fel, köztük épp a robotok – ma még beláthatatlan – fejlődését. Miért ne állhatnának elő például a választójog követelésével, elvégre munkájukkal részt vesznek a gazdasági növekedésben, a fejlődésben? Egyesekben máris felmerült a haszonelvűség: meg kell adóztatni őket! Mások már csillagháborús robothaderőket látnak: kötelezővé kell tenni nekik a katonai szolgálatot. De ne fessük a gépördögöt a falra!
Tudósokban is komolyan felmerült a robotoknak nyújtandó jogok kérdése. Az MIT egyik tanára, Aaron Edsinger, aki immár harmadik éve dolgozik a Kismet utódján, a Domón, a következő véleményt fogalmazta meg: „A robotok jogai nem csupán a robotkészítőknek számítanak, hanem általánosságban nézve az egész társadalomra jellemzőek lesznek. Talán nem tévedek nagyot, de szerintem az állatok jogaihoz – amelyekről még ma is folyik a vita – hasonlók lesznek.”
A japánok pragmatikusabbak ennél, már készül a gazdasági minisztériumban egy rendelet, amely a robotok biztonságos használatának szabályait rögzíti. A kérdéssel foglalkozó testület eddig nem tudott különbséget tenni robot és gép között. Továbbra is a gyártó felelős a kreálmányáért, kivéve, ha nem tartották be a használati utasításokat. A határozat rendkívül szigorú előírásokat irányoz elő különösen azokban a szolgáltatásokban, amelyeket a robotok az embereknek nyújtanak.
Dél-Korea Japán nagy vetélytársa a robotizálásban, az idén készíti el „a robotok etikai chartáját”. A koreaiak nem sokat vacakolnak, nekik jelenleg jónak tűnik a fantasztikus irodalom nagy géniuszának, Isaac Asimovnak a megfogalmazása: A robotok nem támadhatnak emberre, vagy nem segíthetik az embereket abban, hogy egymásnak fájdalmat okozzanak. A robot köteles engedelmeskedni az embernek, feltéve, ha az egyes számú szabályt nem hágja át. A robot köteles megvédeni az embert, ha az a törvényeket tiszteletben tartja.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
