Nem függesztette fel Juhászné Lévai Katalin (MSZP) mentelmi jogát hétfőn a parlament. A politikusnak az MSZP-s képviselőknek köszönhetően nem kell az igazságszolgáltatás előtt felelnie, miközben tizenhárman a frakció többségi véleménye ellen szavaztak. Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy jobb lett volna, ha nem ilyen döntés születik, mert a képviselő asszonynak úgy alkalma lett volna tisztáznia magát. A szocialista párt választmányának első embere megerősítette, hogy ő tartózkodott, ugyanis a szavazás előtt képviselőtársaitól érdeklődött, kialakult-e valamilyen egységes álláspont az ügyben, de azt hallotta többektől: mindenki a saját belátása szerint szavazhat. Tóth Károly szocialista képviselő lapunknak azt mondta: a mentelmi jog felfüggesztése mellett voksolt, mert biztos abban, hogy Juhászné nem követett el bűncselekményt, és csak a parlament jóvoltából lett volna egyedül esélye, hogy ezt bizonyítsa is.
A szocialista képviselőt társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolja a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség. Alexa György (MSZP) a mentelmi bizottság előadójaként a szavazás előtt elmondta: a testület minden köztörvényes ügyben támogatja a mentelmi jog felfüggesztését, mivel így lehetővé teszi, hogy az érintett képviselő előtt tisztázza magát.
Juhászné Lévai Katalin hétfőn felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt el, és szándékos jogsértés nem húzódik aláírása mögött. Mint mondta, nem zárkózik el mentelmi jogának felfüggesztése elől, mivel hivatalos eljárásban kívánja tisztázni az esetet. Ennek ellenére az Országgyűlés 161 igen és 48 nem szavazattal, 115 tartózkodás mellett nem függesztette fel a képviselő mentelmi jogát.
Ismeretes, előzőleg az illetékes bizottság a legfőbb ügyész megkeresésére döntött arról, hogy indítványozza a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Juhászné Lévai Katalin már ekkor leszögezte, gyanúsítása tévedésen, jogértelmezési problémán alapul. Az ügy részleteit ismertetve elmondta: a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanácsban 2003-ban, amikor ő volt az elnök, új könyvvizsgálót kértek fel a tanács kht.-jához, és új munkaszervezetet hoztak létre, személycserék történtek. A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. könyvvizsgálójának cseréjét azonban nem jegyezték be a cégbíróságon, ez a kht. ügyvezetőjének feladata lett volna – fűzte hozzá. Juhászné Lévai Katalin azt mondta: 2004-ben vették észre a hibát, és akkor ezen úgy tudtak változtatni, hogy cégadatot hoztak létre. A dokumentumot a kht. ügyvezetője és annak ügyvédje írta alá – folytatta a politikus –, valamint ő maga mint a tanács egyszemélyi képviselője, akinek a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) szerint megvolt a lehetősége erre. Mint mondta, a papírt be is adták a cégbíróságra, amely még büntetést sem szabott ki az egyéves mulasztás miatt. Kitért arra, hogy a területfejlesztési tanács szmsz-e szerint a kht. ügyvezetőjének megválasztása és visszahívása a tanács hatásköre; a könyvvizsgáló, a felügyelőbizottsági tagok választása és visszahívása ügyében a tanács elnöke önállóan dönthet a tanács képviseletében.
Ezzel szemben egy lapunkhoz eljuttatott belső rendőrségi anyagból az derül ki, hogy az ominózus 2003. május 22-i tanácsülésen jelen levő tagok ugyan nem emlékeztek arra, hogy akkor új könyvvizsgálót választottak volna, de szerintük ott erről szavaztak, csak a jegyzőkönyvből maradt ki. A tanúk bevitték a rendőrségre a 2003. május 22-i tanácsülés meghívóját és az előterjesztést is, amelyben szerepelt az új könyvvizsgáló megválasztása, és az előterjesztésben is az elnök asszony (Juhászné Lévai Katalin) javasolta az új könyvvizsgálót. A rendőrség a nyomozás során bekérte a 2004. évi tanácsülési meghívókat is, és azokból kiderült, hogy május 31-én nem volt tanácsülés, így akkor nem dönthettek új könyvvizsgálóról. „A fentiek alapján a közokirat-hamisítás bűntett gyanúja (…) Juhászné Lévai Katalin terhére megállapítható” – áll a rendőrségi anyagban.
Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. volt vezetője, aki a Juhászné Lévai Katalin ellen megkezdett vizsgálatot elindította, felháborodott a parlament döntésén. – Vérlázító, hogy Juhászné Lévai Katalin, azért, mert politikus, és védi a mentelmi jog, megúszhatja a bírósági tárgyalást és a feltételezhetően elmarasztaló ítéletet. Egy újabb érv, hogy miért jó Magyarországon politikusnak lenni – jegyezte meg.
Az ügy előzménye, hogy korábban, 2002 szeptemberét követően Tóth Attila ellen éppen az akkor Juhászné Lévai Katalin vezette megyei területfejlesztési tanács jogi képviselője tett feljelentést hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt. Az ügyben 2003. október 8-án rendelte el a nyomozást a debreceni rendőrkapitányság. A Debreceni Városi Ügyészség végül 2004. június 23-án a vizsgálat megszüntetéséről határozott a Tóth Attila ellen felhozott valamennyi ügyben, figyelemmel arra, hogy nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. Ez ellen a feljelentő panasszal élt, ennek a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség részben helyt adott, ám a debreceni rendőrség végül 2005. április 4-én végleg megszüntette a nyomozást.
origo.hu
50 helyett 106 kilométer per órával száguldott, ennyit kell fizetnie
