Szünetel az azbesztmentesítés

Évente több száz tüdőrákos megbetegedésért tehető felelőssé az azbeszt, de a lakók, az önkormányzatok nehezen tudnak megszabadulni a 30-40 éve a házakba beépített veszélyes anyagtól. Az eltávolítás költségei nagyon magasak, központi, állami keret pedig eddig csak egyszer állt rendelkezésre. Uniós forrásokat a regionális operatív programon keresztül lehetne lehívni, de még egy régió sem vette napirendre az ügyet. A késlekedés tragikus kimenetelű lehet.

Szinte az ipari felhasználás kezdetei, illetve bányászatának megkezdése óta nyilvánvaló az azbeszt veszélyessége, ennek ellenére évtizedekig gyártották hazánkban is az ebből készült hőszigetelőket. A legnagyobb mennyiségben az 1970-es években került a panelházak különféle helyiségeibe. Az azbeszt ásvány, amelynek tagadhatatlanok a jó tulajdonságai: éghetetlen, hő- és saválló, illetve kiváló elektromos szigetelésnek is. A baj csak az, hogy szálai a tüdőbe jutva rákot idézhetnek elő, és felelőssé tehető egy bizonyos típusú mell- és hashártya-megbetegedésért is. A paneltömbökben 30-40 éve használt szórt azbeszt előbb-utóbb megbomlik, és a levegőbe jutva ezrek egészségét veszélyeztetheti. Hazánk régóta világelső a tüdőrákos esetek számát tekintve, ezek egy részét – évente néhány száz esetet – az azbeszt okozza.
Egyre sürgetőbbé válik tehát e mérgező anyag eltávolítása, de ennek költségei olyan magasak, hogy a lakóközösségek, az önkormányzatok támogatás nélkül nem tudják mentesíteni az épületeket. Uniós társfinanszírozású állami pályázati lehetőség eddig mindössze egyszer, két éve adódott: akkor Budafok-Tétény, Győr és Tatabánya önkormányzata nyert jelentős összeget a munkák elvégzésére. Utóbbi megyeszékhelyen hosszas egyeztetés után idén augusztusban kezdték meg a Bánhidai-lakótelep megtisztítását, ami több mint 200 millió forintot emészt fel. A többi, e lehetőségről lemaradó település azóta várhatja az újabb kiírást, Komáromban például minden készen áll a pályázat beadására.
Az önkormányzatok akkor még nem tudhatták, mekkora esélyt hagynak veszni, pedig ahogy Zellei János, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége felügyelőbizottsági elnöke elmondta: minden érintettnek felhívták a figyelmét a cselekvésre. A szövetség azóta is folyamatosan lobbizik azért, hogy az illetékesek felismerjék az ügy súlyosságát, de a minisztériumoktól nemigen érkezik érdemi válasz a megkeresésekre. A tárcák a régiókhoz irányították át az ügyet, így pályázati források legfeljebb a regionális operatív programokon keresztül lehetnének elérhetők, de mindeddig egyetlen területen sem jelent meg azbesztmentesítésre kihegyezett kiírás. Ráadásul az unió kizárólag közterületek, középületek esetében támogatja a projekteket, a panellakás viszont magántulajdon, és akadnak gondok a jogszabályi háttérrel is, például nincs előírás a technológiai, kivitelezési munkákra, és mulasztások esetén szankciókat sem állapít meg a törvényhozó.
A mai napig a veszélyeztetett épületek nagyjából 20 százalékát sikerült megszabadítani a fehér, barna vagy a legveszélyesebb, a kék azbeszttől. A Nemzeti azbesztmentesítési program (NAP) 10 éves terve szerint 2012-ig az eddigi 33 ezer után még további 120 ezer négyzetméternyi szigetelés vár megsemmisítésre, ami nem csekély, 10-15 milliárd forintos összeget jelent.
A NAP civilekből, valamint illetékes tárcák, hatóságok delegáltjaiból összeállt munkacsoportja felmérése szerint körülbelül 15 településen kellene mielőbb megkezdeni vagy folytatni az azbesztmentesítést. Veszélyes lehet a helyzet például Tatán, Tatabányán, Esztergomban Nyergesújfalun, Ajkán, Veszprémben, Komáromban, Pétfürdőn, de Sopronban, Győrött vagy Mosonmagyaróváron is akadnak azbeszttel burkolt panelházak.