Juhászné Lévai Katalin (MSZP) ellen magánokirat-hamisítás miatt is indult nyomozás 2005. május 11-én – derült ki egy lapunkhoz eljuttatott rendőrségi anyagból. A dokumentum szerint a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. 2003. március 17-én új ügyvezetőt választott, az erről készült alapító okirat rögzítette, hogy Vámosi Róbertet bízzák meg 2003. április 30-ig. Az ügyvezető az alapító okiratban kijelentette, hogy más gazdasági társaságban nem tölt be vezető tisztséget. A dokumentumot az egyszemélyes kht. alapítójaként a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács képviseletében az akkori elnök, Juhászné Lévai Katalin írta alá, aki a megbízás lejárta után, 2003. április 30-án Vámosi Róbert ügyvezetői megbízását május 15-ig egyszer, majd 2003. május 13-án másodszor is meghosszabbította. Az erről szóló kérelmet és okiratokat az ellenjegyző ügyvéd benyújtotta a Hajdú-Bihar Megyei Cégbíróságra, amely be is jegyezte azokat.
*
Az ügyben tett feljelentés szerint azonban Vámosi Róbert a szóban forgó időpontokban – a társasági törvény alapján összeférhetetlen módon – két másik helyen is ügyvezetői pozíciót töltött be, ráadásul a két másik cégnél azonos tevékenységi körök szerepelnek, mint a kht. esetében. A dolog érdekessége, hogy Vámosi Róbert a pályázatában is elismerte, hogy két kft.-ben is dolgozik.
A rendőrségi anyagból kiderül, hogy az április 30-i és május 13-i ügyvezetői meghosszabbításáról szóló alapító okiratot készítő ügyvéd, Dobrossy István is tudott arról, hogy Vámosi Róbert másik két cégben ügyvezető, és ezért Juhászné Lévai Katalinnal egy hozzájáruló nyilatkozatot is íratott 2003. május 1-jén. Tehát Juhászné ennek, valamint Vámosi Róbert pályázati anyagának birtokában, és a pályázó személyét, múltját ismerve írta alá az alapító okiratokat, nagyvonalúan eltekintve az általa támogatott ügyvezető összeférhetetlenségétől. A rendőrségi anyag úgy fogalmaz, hogy Juhászné Lévai Katalin terhére megállapítható a bűncselekmény gyanúja.
Megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséget, ahol elmondták, a magánokirat-hamisítási és a közokirat-hamítási ügy együtt került fel a Központi Nyomozó Főügyészséghez, arra azonban nem tudtak pontost választ adni, hogy a mentelmi jog felfüggesztését miért csak a közokirat-hamisítás ügyében kérték. A pontos tájékoztatásért a Központi Nyomozó Főügyészséghez irányítottak minket, onnan azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.
Megkerestük Cservák Csaba alkotmányjogászt, hogy megtudjuk, Juhászné Lévai Katalin lemondhatna-e mentelmi jogáról azok után, hogy az Országgyűlés hétfőn nem függesztette fel azt. Az MSZP-s politikus többször hangoztatta, szeretné tisztázni magát. Cservák Csaba úgy fogalmazott, miután büntetőügyről van szó, egy országgyűlési képviselő nem mondhat le mentelmi jogáról, illetve a parlament jóváhagyása nélkül nem teheti meg azt. Az alkotmányjogász ugyanakkor úgy véli, a dolog alkotmányjogilag aggályos, mert az általános személyiségi jog, és ennek részjogosítványa, az önrendelkezéshez való jog szenved csorbát. – A képviselőnek saját személyét illetően ilyen kérdésben tehát nincs döntési lehetősége – fűzte hozzá.
Ismeretes, hétfőn 161 igen, 48 nem szavazat és 115 tartózkodás mellett nem függesztette fel Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogát a parlament. A politikusnak így az MSZP-s képviselőknek köszönhetően nem kell az igazságszolgáltatás előtt felelnie, az ügy érdekessége, hogy tizenhárman a frakció többségi véleménye ellen szavaztak. Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a szavazás másnapján úgy vélekedett, hogy jobb lett volna, ha nem ilyen döntés születik. Juhászné Lévai Katalin a szavazás előtt elmondta, nem zárkózik el mentelmi jogának felfüggesztése elől, mivel hivatalos eljárásban kívánja tisztázni az esetet.
Emlékezetes, hogy a szocialista képviselőt, a megyei közgyűlés akkori elnökét társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolja a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség, amiért szabálytalanul bízott meg egy könyvvizsgáló céget a megyei pályázati pénzeket elosztó szervezetnél.
origo.hu
Filmklasszikusok újragondolva
