A múzeum igazgatója, E. Csorba Csilla méltatta a regény megjelenésének századik évfordulójára komponált kiállítást, amely többek között Emőd Teréz könyvtáros és Kómár Éva muzeológus munkáját dicséri. A művet először a Tanítók Lapja közölte folytatásokban, majd 1907. április 10-én könyv alakban is napvilágot látott A Pál utcai fiúk című regény, amely szinte a világ minden táján gyerekek és felnőttek kedvencévé vált. Több mint harmincöt nyelvre fordították. Öt film készült belőle, Balogh Béla filmje 1929-ben, Frank Borzage amerikai rendező műve 1934-ben, Mondadori és Monicelli alkotása 1935-ben került a közönség elé. A 2003-as variáns Maurizio Zaccaro és Sipos Áron rendezők filmje. A legjobbat, Fábri Zoltán kiválóan sikerült, 1969-es munkáját Los Angelesben jelölték a legjobb külföldi filmek Oscar-díjára, ám Fábri végül azért nem vehette át az aranyszobrot, mert a szakmai közönséget zavarta a történet tragikus befejezése.
A regény mai népszerűségét jelzi, hogy a Budai Régió könyvtárainak képregénypályázatára számos pályamunkát küldtek a diákok, amelyek egy része a XII. kerületi Ugocsa utcai könyvtárban látható.
A Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatán nem csupán a regény hazai és külföldi kiadásai, a színpadi feldolgozásokra, a megfilmesítésre utaló részletek, hanem korhű tárgyak, játékok, illusztrációk, iskolatörténeti emlékek, interaktív játékok is várják a látogatókat. A kiállítás teremről teremre idézi meg a századforduló Budapestjének auráját, s a mű jellegzetes helyszíneit is, így a Petőfi Irodalmi Múzeum látogatója nemcsak a századik születésnapját ünneplő kiváló regény légkörébe élheti bele magát, hanem bőséges ismeretanyagot szerezhet a millennium után nagyvárossá alakuló, akkor még színes, vonzó Budapest várostörténetéről is. A tárlat 2008. augusztus 31-ig látogatható.
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria