A földügyekben összehívott ötpárti tárgyalás elhagyását helyezte kilátásba a napokban a KDNP, miután Gráf József kijelentette: nem lát esélyt a politikai egyezségre. Miért verte ki a tárcavezető álláspontja a biztosítékot?
– A miniszteri vélemény napvilágra kerülésével még inkább úgy tűnik: a kormány színjátékot játszik földügyekben, amiben nem kívánunk részt venni. Csak akkor folytatjuk a munkát a szocialisták által összehívott ötpárti bizottságban, ha ott – az eredeti szándékoknak megfelelően – a közös egyetértésen alapuló földtörvény-módosítás tető alá hozása a cél, nem pedig a figyelem elterelése arról, hogy –
a nagyüzemi lobbi kívánságának megfelelően – részben fel akarja oldani a külföldiek előtti tilalmakat az agrártárca és az MSZP.
– A földtulajdon körüli kérdésekben az ellenérdekű agrárlobbik, politikai csoportok között eddig sosem jött létre egyezség. Mi indokolja azt, hogy most mégis meg kell kísérelni a konszenzus megteremtését?
– Megállapodáskényszer van. Uniós csatlakozási szerződésünk előírja, hogy 2011-ben fel kell oldanunk a külföldiek tulajdonszerzése körüli korlátokat. Ha azt akarjuk, hogy a magyar termőföld nemzeti tulajdonban maradjon, és ne vigye ki alólunk a spekulatív tőke, meg kell egyeznünk alapvető kérdésekben. E szándékkal hívták össze a szocialisták az ötpárti találkozót, ahol abban egyeztünk meg, hogy közel féléves tárgyalással próbáljuk meg létrehozni közös javaslatunkat. A zavaró csak az volt, hogy a rendezvény meghívójával együtt megkaptuk azt a törvényjavaslatot is, amelyik földet juttatna az állattartó telepekkel rendelkező cégeknek, köztük a külföldieknek is.
– A szocialisták már megpróbálták átvinni e tervezetet a mezőgazdasági bizottságon is. Az ellenzék kivonulása és egy ügyrendi malőr akadályozta meg azt, hogy a dokumentum a plenáris ülés elé kerüljön. Mi a garancia arra, hogy a konszenzuskeresés közben a kormánypárti többség mégis a nagyüzemek javára formálja át a földtörvényt?
– Ha ezt megteszik, azzal az ötpárti megállapodást arcátlanul megszegik. Ez esetben csak egy lehetőségünk marad: ellenállásra kell felszólítanunk a magyar társadalmat. Minden törvényes eszközzel tiltakoznunk kell a külföldi tőke beengedése ellen, mert az katasztrofális következményekkel járna a vidék számára. A kérdés nem csak a falvakban élőket érinti, hiszen a magyar föld mindannyiunké, az egész ország értéke és tulajdona. Biztos vagyok abban, hogy ennek jelentőségét az emberek még a mostani fásult közéleti légkörben is megértik. Tíz évvel ezelőtt, amikor a földkérdésben szintén éles politikai csaták folytak, egy közvélemény-kutatás kimutatta: a polgárok 75 százaléka elutasítja a külföldiek földhöz jutását. Bízom abban, hogy a szocialistákon felülkerekedik a józan ész. Mindannyiunknak az ország érdekét kell néznünk, lobbicsoportok érdekei helyett.
– Az agrárminiszter is ezt hangoztatta, amikor a nagyüzemek első próbálkozásait a nyár elején visszautasította. Gráf József most mégis megroppanni látszik a nyomás alatt. Egyesek szerint a miniszter pozíciójának gyengülését jelzi, hogy az agrártárcától elkerült a Nemzeti Földalap felügyelete. Mennyiben ért egyet ezekkel a véleményekkel?
– A Nemzeti Földalap körül történtek inkább a szocialista párti agrárlobbi gyengülését jelzik. Bár a miniszternek marad valamekkora felügyeleti joga, a vagyonkezelő vezérigazgatója 500 millió forintos értékhatárig szabadon dönthet minden eladásról. Az állami földek kiárusítása bármelyik pillanatban megtörténhet. Én már hallottam arról, hogy egyes birtokokra – erdőkre is – bejelentkeztek a pénzes emberek. Fennáll a veszélye annak, hogy az MSZP a 2010-es bukás tudatában az utolsó pillanatokban mindent értékesít. Gráf Józsefnek ezért a földügyek körül óriási a felelőssége. Nem tudom, hogy mit enged meg számára a lelkiismerete. Nagy jelentősége van annak, ha valamire nemet mond, netán lemond pozíciójáról, ha neki nem tetszőt kell végrehajtania.
– A most napirenden lévő kérdés, az állattartó telepek takarmánytermő területének biztosítása létező probléma. Van olyan megoldás, amelyik egyúttal kizárja a spekulációt?
– Tíz esztendeje készen áll a válasz erre a problémára, ilyen a tartós haszonbérlet lehetőségének bevezetése. A gazdaságok dolgozóinak földszerzését is lehetne támogatni azzal a kitétellel, hogy kilépés esetén értékesíteni kell házon belül a területet. Több hasonló megoldás is létezik, de a magyar föld védelme érdekében teljes körű, radikális földreformra van szükség. Változtatni kell a nagybirtokok Magyarországán. Egyes számítások szerint ma a hazai termőföld 80-90 százalékát a gazdálkodó egységek mindössze 8-9 százaléka műveli. Egy kézbe kerülnek óriási birtokrendszerek. Jómagam is hallottam olyan vállalkozóról, amelyik már sorban az ötödik nagyobb földterületet vásárolta fel. Ennek megálljt kell parancsolni. Fel kell törni a monopóliumokat. Legfeljebb ötszáz hektárban szükséges megszabni az egy üzemhez tartozó birtok felső határát, egy tulajdonos csak egyetlen gazdaságot birtokolhat. Ha másképpen nem megy, adó kivetésével is átalakulásra lehet kényszeríteni a latifundiumokat. Az elővásárlási jog csak a helyben lakó, letelepedett, agrárvégzettséget szerzett személyeknek biztosítható, függetlenül attól, hogy itt születtek vagy külföldről érkeztek. Kulcskérdés a Nemzeti Földalap szerepe, amelynek kormányoktól függetlenül, a parlament ellenőrzése alatt kell működnie. A fenti javaslatokat támogatja a KDNP, a részletek kimunkálása jelenleg a Barankovics Alapítvány égisze alatt folyik. Szeretném megnyerni a földreform koncepciójához a Fidesz támogatását is. S a tekintetben is közös öszszefogást sürgetek, hogy mondja ki a két ellenzéki párt: úgy vegyenek ma állami földet a spekulánsok, hogy kormányra kerülésünk esetén visszavesszük tőlük az elkótyavetyélt vagyont. A közérdekű kisajátítás eszköze lehetőséget nyújt erre.
Kocsis Máté nem fogta vissza magát, amikor leleplezte Magyar Péter újabb hazugságait
