Egy középkori malomról kapta a nevét a Frankel Leó utcai Malom-tó. A XIX. század végén épült mellé egy népgyógyfürdő, amelynek egyik eleme volt a ma török fürdőként ismert, valójában historizáló stílusú csarnok. A hajdani épületből csupán ez a rész maradt meg, a többit a hetvenes években lebontották. Erre a romos területre akar egy 16 szobás gyógyszállót felépíteni a Dakar-autóversenyekről ismert pilóta, a Szalai Balázs tulajdonában álló Malomtó Török Fürdő Kft. Csakhogy a terület különleges, s nem csak a tavirózsákat a felszínén ringató tó miatt. Itt található ugyanis a világ legnagyobb víz alatti barlangja.
A csodás képződményt búvár- barlangászok az eltelt esztendők alatt öt kilométer hosszúságban tárták föl. A Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Egyesület azonban attól fél, ha a területen szálló épül, veszélybe kerülhet a száraz részek további kutatási lehetősége. A kiadott építési engedélyt ezért törvénysértésre hivatkozva megfellebbezték, mert mint Adamkó Péter, az egyesület elnöke elmondta, a beadott kérelemhez nem csatoltak geológiai szakvéleményt. Ez azért aggasztó, mert szerinte a tervezett épület alatt egy kiterjedt forrásrendszer található. Juhász Györgynétől, az engedélyt kiadó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) főfelügyelőjétől megtudtuk: a fellebbezés folytán fény derült a mulasztásra, ezért az engedélyezést elbíráló elnök új eljárást rendelt el.
Megkérdeztük Marosi Miklóst, a szálló tervezőjét, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a leendő hotel kárt okoz a barlangban vagy a föld alatti vizekben. A mérnök bevallotta, nem tudja, ám valószínűsítette, hogy nem, hiszen a KÖH kikötötte: csak a régi alapokon, és csak ugyanakkora épület emelhető, mint a régi volt. S mivel a szálló nem lenne magasabb, az alapoknak elvben bírniuk kellene a terhelést. Csakhogy a török fürdő alapjait nem tudták föltárni, továbbá Adamkó Péter szerint az egy barlangi hasadékra, források fölé, korhadó vasgerendákra épült (amit fényképekkel is tud bizonyítani), így bármikor beszakadhat. Időközben a Kinizsi beszerzett bányászstatikusi és búvárbarlangászi szakvéleményt, s mindkettő határozottan az építkezés ellen foglalt állást, ezért úgy véli, jelen esetben a természet burkolt privatizációjának lehetünk tanúi.
Kérdés még, hogy a száraz részeket kutathatja-e továbbra is a világhírű barlangász és csoportja. A Kinizsi egyesület azt kérte a beruházótól, alakítson ki részükre egy utat a leendő épület és a tó között, hogy továbbra is megközelíthessék a barlangot. Szalai Balázs szerint az út nemcsak kivitelezhető, hanem egyenesen az engedélyezési terv része, a KÖH ugyanis előírta azt számukra. A cégvezető kijelentette: mindenkit át fognak engedni az úton, aki rendelkezik a szükséges okmányokkal.
Vagyis a búvárok mellett a Kinizsi is kutathatná a barlangot, ha volna engedélye. Másfél évvel ezelőtt az illetékes hatósághoz fordultak a szükséges papírokért, amit ugyan megkaptak, ám ezt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és a Malomtó Török Fürdő megtámadta. Adamkó szerint később utóbbi cég úgy egyezett volna bele a további feltárásba, hogy azt előzetes bejelentkezés után, a kft. beleegyezésével, 9 és 17 óra között végzik. Adamkó Péter úgy véli, ebben az a felháborító, hogy a magyar állam tulajdonában lévő természeti érték fölött egy magáncég rendelkezik.
A külföldön is elismert Adamkó Pétertől annak ellenére tagadják meg a kutatási engedélyt, hogy számos barlangot, többek között a közeli józsefhegyit is ő fedezte föl. Kalinovits Sándor búvár barlangász – aki a víz alatti részeket kutatja társaival – úgy vélekedett: ma a barlangok kutatása Magyarországon senkit nem érdekel, pedig az ország rendkívül gazdag föld alatti járatokban.
Konferencialiga
Örmény örvény riogatott a Rábánál: a Fradi után egy másik magyar csapat is megszenvedett
