Úgy tudjuk, a szaktárca munkatársai az utolsó pillanatig dolgoztak az anyagon. Néhány órával később már az Országgyűlés internetes oldalán is olvasható volt a szöveg. Az MSZP-frakció informális ülésen kora este tárgyalt a témáról (a megbeszélés lapzártánkkor is tartott), így az az egyeztetés már nem befolyásolhatta a Ház elé került javaslat szövegét.
A részletekről az utolsó pillanatig nem volt összhang a koalíción belül, a szocialista politikusok egy része ugyanis nem értett egyet bizonyos fontos kérdésekben. Leginkább azt nehezményezték, hogy a magánbefektetők kisebbségi tulajdonrészük ellenére túl nagy befolyáshoz jutottak a döntéshozatalban. A fejkvótaszámítás módjában is voltak nézetkülönbségek.
Mint ismert, az új egészségbiztosítási rendszerben lényeges szerep jut a magánbefektetőknek. A tervek szerint az állam 22 előtársaságot hoz létre – 18-at a megyékben, négyet pedig a fővárosban, illetve Pest megyében –, ezekből alakulnak majd meg a részvénytársaság formájában működő egészségpénztárak. Ezek többségi állami tulajdonban maradnak, a kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészre üzleti befektetők pályázhatnak. Aki a legtöbbet fizeti a liciten egy-egy területért, az szerzi meg a jogot és a kötelezettséget arra, hogy tagjainak megszervezze az egészségügyi ellátást.
*
A szakminisztérium arra számít, hogy a liciten összesen mintegy 50-100 milliárd forint lesz majd a bevétel, azt azonban még nem tudni pontosan, hogy ezt az összeget mire lehet felhasználni. Az ország egész területéről toborozhatnak ügyfeleket a pénztárak, ha valaki nem választ, akkor automatikusan a lakhelye szerint területileg illetékeshez sorolják. A járulékot továbbra is a jövedelem alapján fizetjük az APEH-nek. A járulékokból befolyt összeg nem közvetlenül kerül a pénztárakhoz, hanem abból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódjaként működő alapkezelő fejkvótát képez, s azt utalja a pénztáraknak.
Tegnap délután egyébként sajtótájékoztatót tartottak a jelenleg kiegészítő szolgáltatást nyújtó egészségpénztárak. Mint azt több cég vezetője is hangsúlyozta: szeretnének szerepet vállalni a kötelező egészségbiztosítás új rendszerében. Arra a kérdésre, hogy önállóan vagy társult tagként tulajdonrészt szeretnének-e a hamarosan megalakuló pénztárakban, Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár vezetője úgy felelt: lehetséges szerepük függ a jogszabály végső formájától, és függ saját stratégiájuktól, anyagi lehetőségeiktől is. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár vezetője hangsúlyozta: biztos, hogy szakmai befektetőként szeretnének szerepet vállalni, hiszen rengeteg tapasztalattal rendelkeznek. Azt is leszögezte, hogy a lakosság egészségügyi magánkiadásai várhatóan a jövőben tovább nőnek majd.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a befizetett járulékainkon túl az idén várhatóan már 420 milliárd forintot fordítunk egészségügyi magánkiadásainkra, s ebben az összegben még nem szerepel a hálapénz.
origo.hu
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?
