A jövő évi költségvetési tervezet több, közoktatást érintő pontja elfogadhatatlan. A javaslat megvalósulása súlyosan rontaná az oktatás színvonalát, újabb elbocsátásokat és iskolabezárásokat eredményezne, és éppen a legnehezebb helyzetben lévő gyerekeket zárná el a tudástól. Egyre sürgetőbb az érdekvédők közös fellépése – ismertette lapunkkal az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatás-politikai Tanácsa munkavállalói oldalának álláspontját Kerpen Gábor, a testület tagja. A munkavállalói oldal a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Tanács képviselőit tömöríti. A szakszervezetek különösen sérelmezik a szakképző iskolákat, a művészeti képzéseket és az iskolai napközis ellátást sújtó forráskivonást. Az alapfokú művészeti iskolák támogatását 30 százalékkal csökkentené a kormányzat. Ilyen mértékű pénzkivonást a tehetséggondozó intézmények jó része nem élne túl. A szakképzésben a tárca olyan pályázati rendszert vezetett be, amely csak az 1200 diáknál többet jegyző oktatókomplexumokat támogatja, így a kisvárosi szakképző iskolák várhatóan kénytelenek lesznek becsukni a kaput.
A kormány tovább csökkentené az iskolai napközisellátásra fordított pénzt is. Kerpen Gábor emlékeztetett: az Országgyűlés törvényben tette lehetővé, hogy ne működjön minden iskolában napközi. Ma már az is elég, ha egy önkormányzat csupán egyetlen intézményben tart fenn ilyet, és ez a helyzet az újabb pénzelvonással tovább súlyosbodik. Az érdekvédő szerint ezek az intézkedések éppen a hátrányos helyzetű gyerekeket sújtják a legjobban, hiszen így elérhetetlenné válnak az ingyenes szakkörök, és az iskola helyett az utcán nevelkednek majd a gyerekek. Éppen a hátrányos helyzetű fiatalok számára lenne fontos a helyi szakképző iskolák léte, hiszen számukra elengedhetetlen a közelség, a kisközösség nyújtotta biztonság és a fokozott odafigyelés.
Elfogadhatatlannak tartják a vállalkozások, cégek által fizetett, eddig az oktatás támogatására létrehozott szakképzési alap kisadókkal történő összevonását is, mert ennek következtében megszűnne a garancia arra, hogy ezt a pénzt továbbra is a szakképzésre fordítják. A munkavállalói oldal tiltakozik a pedagógus-továbbképzésekre nyújtott állami támogatás befagyasztása ellen is. Ez különösen érthetetlen, hiszen a jogszabály előírja, hogy a tanároknak hétévente kötelező legalább egy továbbképzésen részt venniük, ennek elmulasztása esetén akár el is bocsáthatják őket. Ha az állam nem finanszírozza az általa előírt tanfolyamokat, a pedagógusoknak saját zsebükből kell kifizetniük azt. Nem támogatják az idén szeptemberben bevezetett, teljesítménymutatón alapuló normatívarendszert, mert az jövőre további forráskivonást eredményez.
Kerpen – aki egyben a PDSZ elnöke is – kijelentette: a normatívák 2005 óta nem emelkedtek. Az új modellt idén szeptembertől felmenő rendszerben vezetik be, és már az első három évfolyamon 30 milliárd forintos pénzmegvonást eredményezett, ami jövőre – a kormány tervei szerint – tovább folyatódik. A munkavállalói oldal szerint a mutató alapját legalább 15 százalékkal meg kell növelni, különösen az energiaárak és a járulékos dologi költségek növekedése miatt. Kerpen szerint nem igaz, hogy az új modell – amit az oktatási tárca csoportfinanszírozásnak nevez – segíti a kis létszámú iskolákat. A valóságban a minél nagyobb létszámú osztályoknak kedvez, ami a kisiskolák elsorvadásához és az oktatás minőségének drasztikus romlásához vezet. Hozzátette: az újabb forráskivonás okozta iskolabezárások és osztályösszevonások a következő tanévtől újabb pedagóguselbocsátásokhoz vezetnek majd, és ez várható 2009-ben is. Ismeretes: míg az idei tanévben az első, az ötödik és a kilencedik osztályos tanulókat érintette a drasztikus elvonás, jövőre már a második, a hatodik és a tizedik évfolyam is így jár.
Lapunk számításai szerint az elmúlt tanévhez képest jövő szeptembertől az első és a második évfolyamon gyermekenként több mint 58 ezer forinttal, 204 ezerről alig több mint 145 ezer forintra csökken a közoktatás állami támogatása. Ugyanez az 5–6. évfolyamon 41 ezer forintos, míg a kilencedik–tizedik évfolyamon csaknem 50 ezer forintos elvonást jelent. A szakszervezetek szerint elfogadhatatlan a különböző bérpótlékok (például az osztályfőnöki) összegének befagyasztása, hiszen így már nincs garancia arra, hogy az adott feladatot el is lássa valaki, illetve hogy a többletmunkáért valóban mindenki pluszpénzt kaphasson. Követelik a reálkeresetek javítását – vagyis az inflációt meghaladó béremelést, valamint a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány februári megállapodásának betartását, amely a jövő év első felére félhavi pluszbér kifizetését irányozza elő.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
