Abszurd elképzelés a bolti adatgyűjtés

Merőben abszurd elképzelés az, hogy a kereskedők igazoltatási jogkört kapjanak – közölte az adatvédelmi biztos tegnap a lapunk kérésére készített részletes állásfoglalásában. Péterfalvi Attila egy múlt héten nyilvánosságra került kormányzati elképzelés kapcsán fejezte ki kétségeit, miszerint kötelezővé tennék, hogy egy meghatározott értékhatárt meghaladó vásárlás esetén a kereskedő a vevő személyes adatait továbbítsa az adóhatóság felé. Az adatvédelmi biztos több okból is határozottan kétségesnek tartja ennek megvalósíthatóságát.
Egyrészt amellett, hogy számos alkotmányos kérdést vet fel az ötlet, a biztos szerint technikailag is nehezen lenne kivitelezhető a jelentési kötelezettség. – Elképzelhetetlennek tartom, hogy a magánszemélyeknek a mindennapi életben gyakran előforduló vásárlások során hitelt érdemlően igazolniuk kelljen személyazonosságukat, majd adataikat rögzítsék, és az adóhatósághoz továbbítsák – állapította meg Péterfalvi Attila.
Az adatvédelmi biztos leszögezte: a szürkegazdaság kifehérítése olyan közcél, amelynek érdekében fontos a nyilvánosság érvényesülése, a közteherviselés pedig olyan alkotmányos kötelezettség, amelynek teljesítése közös érdekünk. Ebből azonban a biztos szerint nem következik, hogy az állami bevételek növelése érdekében, az adócsalás megelőzése jegyében, bármilyen eszköz és mód alkalmazható lenne. Az adóhatóság jelenleg is jó néhány jogszerű módszert használhat az adóalanyok ellenőrzésére, az eltitkolt jövedelmek feltárására – tette hozzá.
Megtudtuk: a kereskedőkre erőltetendő bejelentési kötelezettség még csak koncepció, eleddig törvényjavaslat sem született róla, így ebben a kérdésben a Magyar Nemzeten kívül még senki nem kereste meg Péterfalvi Attilát. Az adatvédelmi biztos csak a magánszemélyekre vonatkozó elképzeléseket véleményezheti, a vállalkozások szemszögéből nem vizsgálja a kérdést, csupán a személyes adatok védelmét tekinti. Mint ahogy azt korábban megírtuk, az adószakértők és a kereskedők is erősen kritizálták az Új rend program részeként felvetett kormányzati elképzelést. Szakértők szerint a kereskedőkre rótt kötelezettség nem segítené az illegális jövedelmek kifehéredését, legfeljebb külföldre vándorolnának ezek a pénzek. Ráadásul az is kiderült, hogy az alapmintaként emlegetett brüsszeli példa a gyakorlatban nem is létezik.