Elhatároztuk, új műfajt teremtünk: a fürdőkritikát. A döntést tett követte, így most már büszke aggodalommal jelenthetem be, hogy ezennel ünnepélyesen megnyitom a Fürdőházat, vagyis megkezdem a két hetente itt olvasható szubjektív élménybeszámoló sorozatot.
Kezdem rögtön egy olyan fürdővel, ahol tulajdonképpen semmi keresnivalóm sincs: a budapesti Rudassal. Gondoltam, legyünk túl rajta az elején, muszáj írni róla, bár ez nekem testi adottságaim, pontosabban nemi jellegem miatt rendkívül kínos. Nem az írás, persze, hanem az időtöltés a fürdőben. Ki kívánkozik oda, ahová csak kényszer hatására hívják meg?! Biztos mindenki tudja, de ha mégsem, emlékeztetek rá: a Rudas hetven éven keresztül férfifürdő volt. Annyira férfi, hogy nő ide be sem tehette a lábát – egészen a felújítás befejezéséig, 2006 januárjáig, amikor rövid, de koncentrált támadás után győztek a harcos jogvédők. Ez ám így kicsit túlzás, mert az utóbbi években néha a hölgyek is használhatták a fürdőt, például éjszaka és egy hétvégi napon, társas fürdőzés – vagyis nemi keveredés – során. Most viszont, amikor a női akarat győzedelmeskedett (ami persze igen ritkán történik, mondhatni soha, hiszen mi soha nem akarunk akarni, csak néha beteljesül, amit nem is akartunk), szóval most, hogy új korszak kezdődött a Rudas történetében, amivel azonban egy másik végérvényesen lezárult, heti két nap társas fürdőzésre nyílik lehetőség, plusz az éjszakák, és a keddet teljes egészében megkaptuk mi, gyengébbik nem. Én pont nem kedden rontottam be, mint Judit Kékszakállú kastélyának hetedik szobájába, hanem szombaton, a fürdőruhás, csókolózó párok napján.
És meg kell mondjam, nagyon kellemes volt. Ha nem is szokom ide, de ezt egyszer mindenképpen ki kell próbálni, igen, még a nőknek is. Mert felejthetetlenül gyönyörű. A Rudas egyike a kevés megmaradt török fürdőknek. Szó szerint török. A középső, hatszögletű medencét és köré az épületet Ali pasa és Szokoli musztafa építtette a XVI. században. Kisebb-nagyobb fazonírozáson minden évszázadban átesett az épület, kapott például medencéket, gőzkamrákat, de a legnagyobb változást az hozta, amikor a XIX. században uszodát biggyesztettek hozzá, a legnagyobb rombolást pedig a szocializmus végezte rajta, amikor lelketlen vaskeretes ajtókkal, műbőr fotelekkel büntették. Mai, külföldiek előtt is vállalható formáját a 2005-ös felújítással kapta: kártyás beengedőrendszert, tiszta öltözőket (a kabin ára a jegyében foglaltatik), márványpadokat, mindig csordogáló ivókutakat.
Az átépítés, persze, nem tökéletes, miért is lenne: a szauna büdös, a gőzkabin igénytelen, a járólap csúszós, a falak penészednek. De az eltökélt fürdőző nem ezzel foglalkozik. Először is lazít egyet a központi, 36 fokos medencében s közben pszichedelikus állapotban bámulja a tíz méter átmérőjű áttört kupola hatszögletű résein beeső fénypászmákat. Aminek ezután kell következnie, arról heves viták folynak. Tudniillik, hogy milyen sorrendben ajánlatos a 16, 28, 30, 33 és 42 Celsius-fokos medencék és a gőz használata. Nem vagyok hivatott a vitát eldönteni, de nekem így esett jól: 28, 30, 33, 42, gőz, 16, aztán gőz, 16, 42, 28 és mégy egyszer az utóbbi. Majd a húszperces álommasszázs után (Laci erős keze aranyat ér) jár rövid pihenő valamelyik ágyakkal berendezett csendes teremben, mielőtt elkezdjük vad harcunkat a hajszárítóért. Az egész nem több, mint kétórás program, és pont elég. Végül nincs más teendő, mint a zavarba ejtően kedves személyzetnek búcsút intve kívülről egy pillantást vetni az Erzsébet híd árnyékában szégyenkező, telefirkált falú épületre, és azon töprengeni, hogyan rejtheti ez a csúf tákolmány az imént tapasztalt csodát.
Mankó. Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz. Gyógyjavallatok: ízületek betegségei, porckorongsérv, idegzsábák, a csontrendszer mészhiányos állapotai. Szolgáltatások: termálfürdő hat medencével, kádfürdő, sugármasszázs, uszoda, nedvesgőz- és hőlégkamra, ivókúra, masszázs, lábápolás. Árak: gőzfürdő 2200 Ft, uszoda 1000–1500 Ft, masszázs 2500–4000 Ft. Cím: Budapest I., Döbrentei tér 9. (Az Erzsébet híd budai hídfőjénél.)
