Alig épülnek új otthonok idehaza

É P Í T Ő I P A R Noha a reálkeresetek csökkenése veszélyt jelenthet a lakáspiaci forgalomra, a lakásépítők és -forgalmazók többsége nem számít visszaesésre a következő egy évben – derül ki az Immopress 11. budapesti lakásvásáron készült felmérésből. Igaz, ahol most vagyunk,  nehéz már tovább esni.

Kétszáz kiállító és tízezer látogató értékelte a piac helyzetét az Immopress vásárán, s ez alapján meglehetősen felemás jövő vár a hazai lakáspiacra. A válaszadók a csökkenő reálkereseteket érzik a legnagyobb problémának, a többi kedvezőtlen tényezőt – így az állami támogatás hiányát, az ingatlanadót, illetve a lassú önkormányzati és banki ügyintézést – azonban csak néhányan említették.
Az árakkal kapcsolatos várakozások a fél évvel ezelőtti Immopress-felméréshez képest nem nagyon változtak. Míg 2007 tavaszán Budapesten a minimumátlagár négyzetméterenként 305, a maximum pedig 460 ezer forint volt, addig a válaszok szerint most őszszel ezek az értékek 300, illetve 450 ezer forintra csökkentek. Ezzel együtt a kérdezettek enyhe drágulást várnak, s 5,5 százalékos átlagos emelkedésre készültek fel, ami lényegi eltérést nem mutat a legutóbb kutatáshoz képest, akkor ugyanis 6 százalékos várható drágulást rögzítettek. A 2008-as keresletet illetően a piaci szereplők kétharmada stagnálásra számít, ám – meglepő módon – a növekedést várók többségben vannak a csökkenést jósolókkal szemben. A cégek jövőbeni terveit firtató kérdésre még meglepőbbek és még pozitívabbak a válaszok: a fejlesztők több mint fele a beruházások növelésében gondolkodik, és csak kevesebb mint tíz százalékuk fontolgatja a beruházások visszafogását. Az országos lakásépítési adatok terén ugyanakkor már jóval kisebb az optimizmus: közel 40 százalék szerint csak 2011 után érjük el a 2005-ös szintet az új lakásépítések terén, a következő két évben pedig senki sem várja, hogy átlépjük a hazai lakásállomány egy százalékát jelentő negyvenezres álomhatárt.
Az Immopress vizsgálata rávilágított, hogy míg az uóbbi években folyamatosan felfelé tolódott az egyes árkategóriák iránt érdeklődők aránya, addig most némi visszaesés tapasztalható. 2007 februárjában a megkérdezettek 21 százaléka gondolkodott húszmillió forintnál drágább lakás vásárlásán, most viszont már csak 16. Érdekes, hogy a hiányzó 5 százalék éppen a legalsóbb kategóriában jelentkezik többletként: a februári 48 százalék helyett a válaszadók 53 százaléka szeretné megúszni a lakásvásárlást 15 millió forint alatt.
A 2004 óta tartó felmérésekből az derül ki, hogy egyre kevesebb ember adná el a már meglévő lakását, mielőtt újat vásárol. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az alacsony önrészes – vagy egyenesen önrész nélküli – finanszírozás már könnyen elérhetővé vált sok pénzügyi szolgáltatónál, s ez vonzza a jól kereső, de megtakarítással nem rendelkező ügyfeleket.
Keresleti oldalról nézve árulkodóan változtak a lakásválasztás legfontosabb szempontjai. A nehezebb gazdasági körülmények között az ár és a helyiségbeosztás fontosabbá vált, a méret és főleg a környék jelentősége is érezhetően megnőtt. Vagyis kevesebb pénzből kisebb lakást választanak, kevésbé jó környéken, viszont több helyiséggel.
Az egyéb lakásválasztási szempontok is a nehezebb körülményeket tükrözik. A megkérdezettek 56 százaléka a döntés meghozatalánál a legnagyobb fontosságot a fűtéstakarékosságnak tulajdonítja, magasan megelőzve minden más szempontot. A felmérés szerint az építészeti minőséget egyre inkább szem előtt tartják a vásárlók – korábban egyáltalán nem volt ez így –, ugyanakkor az építtető referenciáira egyre kevesebben kíváncsiak, ami vagy azt jelenti, hogy minden piaci szereplőben megbíznak, vagy azt, hogy reménytelennek tartják a fejlesztők ilyen irányú szelektálását.