Basescu akcióban

Hozta a formáját a román államfő, amikor népszavazást írt ki a választási rendszerről a november 25-i európai parlamenti megméretés napjára. A kitűnő politikai érzékéről ismert Traian Basescu ezzel két legyet kíván ütni egy csapásra, azaz az általa kezdeményezett referendum kapcsán nyíltan száll be a kampányba, s ezzel közvetett módon segíti az amúgy is népszerű – jelenleg ellenzékben lévő – jobbközép Demokrata Pártot. De mi a román választási rendszer módosításának lényege? Azzal ma már a teljes bukaresti politika elit egyetért, hogy a jelenlegi listás rendszert egyéni választókerületekre kellene változtatni, mivel ezáltal könynyebben kiszűrhetők a korrupt képviselőjelöltek. Jelenleg két tervezet ütközik egymással. Az egyik a demokraták által is támogatott államfői javaslat, amelynek értelmében kétfordulós egyéni választókerületes megméretés lenne. A tervezet szerint az a jelölt, aki már az első fordulóban elérné az ötvenszázalékos támogatottságot, azonnal képviselői vagy szenátusi mandátumhoz jutna, ellenkező esetben viszont a két legjobb helyezett a második menetben mérkőzne meg egymással, s a győztes vinné el a pálmát. Ez a formula a nagy pártoknak (így a Demokrata Pártnak) kedvez, a kis pártoknak – például a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) vagy a szélsőségesen nacionalista Nagy- Románia Pártnak – nagyon kis esélyük van az ötszázalékos parlamenti küszöb elérésére. Ezzel szemben a kormány által előterjesztett tervezet egy vegyes rendszerű egyfordulós egyéni választókörzetes megméretést javasol. Eszerint a mandátumok felét a győztes jelöltek nyerik, a képviselői, illetve szenátori helyek másik része viszont a megyei és országos kompenzációs listáról kerülne ki, a második-harmadik helyezettek köréből. Ez utóbbi rendszer több esélyt ad a kisebb pártoknak, márpedig a jelenlegi miniszterelnök, Calin Popescu-Tariceanu Nemzeti Liberális Pártja is ebbe a kategóriába kerülhet a friss felmérések szerint.
A Basescu-féle népszavazással „megerősített” EP-választás várhatóan javítja a román választói kedvet, ami nem kedvez a magyar jelölteknek. Arra, hogy az RMDSZ és Tőkés László is mandátumhoz jusson, alacsony országos részvétel mellett a magyarság motiváltságára lenne szükség. Ez utóbbira egyelőre nincsenek jelek, s az a negatív kampány, amelyet az MSZP és SZDSZ által támogatott Markó Béla vezette szövetség indított a református püspök, valamint a Fidesz ellen, aligha emeli a szavazási aktivitást. Friss felmérések szerint az RMDSZ 3,9 százalékos szavazói támogatottságra számíthat az EP-választáson. Tőkés László népszerűségéről nincsenek adatok, a református püspöknek azonban – független jelöltként – a szavazatok 2,8 százalékát kell megszereznie, ami Markóék térvesztését figyelembe véve nem elérhetetlen.