Hat évvel ezelőtt indult az akkor még Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) Mobilitás Ifjúsági Szolgálatának játszótérpályázata, amely arra lett volna hivatott, hogy támogatást adjon a települési önkormányzatoknak már meglévő játszótereik felújítására, illetve újak építésére. A pályázat ugyan 2001-ben indult, de igazából 2002-től rendelkezik komolyabb forrásokkal. Öt év alatt, 2002 és 2006 között, a pályázatok révén több száz település több mint 900 millió forint támogatást kapott. Egy 2003–2004-es példa – ekkor Gyurcsány Ferenc állt a minisztérium élén – azonban arról árulkodik, hogy igen rossz hatékonysággal osztották a támogatási pénzeket.
A játszóterek kiépítésével foglalkozó Faművesség Gemenc Kft. négy éve „akciós” árajánlattal kereste meg az egyik Békés megyei falu önkormányzatát. (A falu nevét azért nem közöljük, mert az önkormányzat attól tart, hogy emiatt támogatásoktól eshetnek el.) Ebben az olvasható, hogy a 2003. évi GYISM Mobilitás pályázata részeként az eredeti 5 391 194 forint helyett 4 470 447 forintért megépítenek egy játszóteret. „A fenti akciós ár 2004. március 20-ig beérkezett megrendelésre érvényes” – olvasható a lapunk birtokába került ajánlatban, amelyben mintegy tucatnyi tárgy eszközára és beépítési költsége szerepelt. A községnek a pályázati kiírás szerint egymillió forint önerőt kellett volna letennie, amelyhez a GYISM Mobilitás játszótérpályázata mintegy 3,5 millió támogatást adott volna. A település vezetése azonban sokallta az ajánlatban szereplő költségeket, ezért közvetlenül a vállalkozáshoz fordult, jelezve, hogy a GYISM Mobilitás pályázatán kívül szeretnék megépíttetni a játszóteret. – Személyes találkozónk után képviselő-testületünk úgy döntött, hogy megrendeljük cégétől a játékokat. A játékokért bruttó 1,381 millió forintot tudunk fizetni, melynek 30 százalékát előlegben adnánk át – állt a települési önkormányzat levelében. Az öszszegben benne volt a játékok beszerelési költsége is.
A levélre a cég két héttel később válaszolt, s elfogadta az önkormányzat ajánlatát, csupán az összeszerelés határidejének módosítását kérték. Később a megkötött szerződés szerint a Faművesség Gemenc Kft. határidőre meg is építette a játszóteret.
A kérdés: hogyan lehetséges az, hogy a GYISM Mobilitás pályázata keretében a játszótér kiépítési költsége „akciósan” is
4 470 447 forint volt, és szinte ugyanezt a beruházást hónapokkal később a Faművesség Gemenc Kft. már alig több, mint bruttó 1 300 000 forintért is elvégezte.
Megkerestük a társaság vezetőjét, aki lapunknak azzal magyarázta a többszörös eltérést, hogy a pályázattal támogatott összegben benne volt a tereprendezés költsége is. – Az uniós szabályok miatt iszonyatos mennyiségű földet kell megmozgatni, és helyette meghatározott szemcsenagyságú homokot kell vinni – árulta el Törő György, a Faművesség Gemenc Kft. cégvezetője, aki hozzátette, ha ezt az önkormányzat elvégezteti, akkor sokkal olcsóbb lehet a beruházás.
A község polgármestere viszont azt állította, hogy közmunkával mindössze néhány tízezer forintot költöttek a tereprendezésre, de egy vállalkozó is megcsinálta volna pár százezer forintból.
A kérdés: akkor miből adódik a két összeg közötti több mint hárommillió forintos különbség, illetve hasonló árkülönbség a többi pályázat esetében is felmerülhetett-e. Ha ugyanis igen, akkor ami egy pályázat esetén hárommillió, az az összes tekintetében már több mint félmilliárd forint lehetne. A pályázatokat jelenleg felügyelő Európai Szociális Alap (ESZA) Nemzeti Programirányító Iroda Kht. kommunikációs vezetője a neve elhallgatását kérő településvezető állításairól annyit mondott, hogy „mivel az ügy kapcsán az ESZA Kht.-hoz csak feltételezések jutottak el, illetve nem beazonosítható egyértelműen a konkrét eset, a kézzelfogható tények ismerete nélkül szakmaiatlan lenne bármit is mondani”. – Az ESZA Kht. 2007. január 1-jétől kezel hazai támogatású pályázatokat. Mivel az ESZA Kht. nem utódszervezete a Mobilitás Ifjúsági Szolgálatnak, ezért minden ilyen jellegű kérdésben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az illetékes – tette hozzá.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium viszont az önkormányzathoz irányított vissza minket. – Nekünk nincs tudomásunk az említett esetről, és hasonló üggyel sem találkoztunk – közölte a minisztérium sajtótitkársága.

Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított