Évente nem egyszer, hanem kétszer lehet majd pénztárat váltani – többek között ez az egyik olyan változtatás, amely az utolsó pillanatban került be az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvénytervezetbe, amelyet kedden nyújtott be a parlamentnek a szaktárca. Egyes szakértők már az eredeti javaslatban szereplő évenkénti pénztárváltás lehetőségét sem helyeselték, mondván: így nem válnak érdekeltté a pénztárak abban, hogy hosszú távú befektetésként ügyfeleik egészségmegőrzésére, prevenciójára költsenek. Arra a kérdésre, hogy ilyen aggodalmak mellett miért kellett évente kétszer lehetőséget adni a biztosítottaknak az átlépésre, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter úgy felelt: éppen az emberek érdekében, hiszen így a pénztárak – még inkább félve ügyfélkörük elvesztésétől – több plusz- szolgáltatást ajánlanak.
Szinte az utolsó pillanatban módosult az anyagban a pénztárak működési költségeinek aránya is. A járulékbefizetésekből a fejkvótával korrigált bevétel négy százaléka helyett csak 3,5 százalékát fordíthatják erre a célra – közölte Horváth Ágnes. A menedzsmentjogok megosztásában újabb változások már nem voltak, igaz, ezen – főként a szocialistákkal való alkufolyamat eredményeképpen – már korábban módosítottak. A parlamentnek benyújtott tervezet szerint, noha a közgyűlésben a tulajdoni arányok – 51 százalék állami és 49 százalék magántulajdon – a mérvadóak, lesznek olyan kérdések, amelyekben nem lehet a kisebbségi tulajdonos nélkül dönteni. Horváth a minősített többséget igénylő ügyek között említette az osztalékkivételt. Az igazgatóság hat főből áll majd, ebből hármat ad a kisebbségi, hármat a többségi tulajdonos, s az elnököt is ez utóbbi jelöli. A felügyelőbizottság öttagú lesz, kettőt a pénzügyi, egyet pedig az egészségügyi tárca jelöl, az elnököt az Állami Számvevőszék, egy tagot a kisebbségi tulajdonos adhat.
Többek között a menedzsmentjogok megosztása volt az egyik olyan neuralgikus kérdés, amely még a törvénytervezet benyújtásának napján is vitát váltott ki egyes MSZP-sekből, akik ma sem értenek egyet a tárca álláspontjával, s úgy látják, túlzott befolyást szereztek az üzleti befektetők. A politikai konfliktust firtató kérdésünkre a miniszter kifejtette: nem érzi olyan súlyosnak a problémát.
A másik vitás kérdés a fejkvótaszámítás módja. Erről azonban nem szól a tervezet, Horváth Ágnes elmondása szerint még dolgoznak a részleteken, s ezt csak később szabályozzák. Egyéb fontos kérdések sem kerültek be a tervezetbe, ezeket más jogszabályokban tervezik rendezni. Ezek közé tartozik, hogy a pénztárak kisebbségi tulajdonrészéért fizetett magántőkét mire használhatja föl az állam, vagy hogy a piaci befektetők milyen minimáláron licitálhatnak egy-egy pénztár kisebbségi tulajdonrészére. Noha a tárca már a Háznak is benyújtotta a tervezetet, szerdán még mindig nem volt kész a változásokhoz készített hatástanulmány. Horváth Ágnes azt mondta: az utolsó pontosításokat végzik rajta, s várhatóan néhány napon belül közzéteszik az interneten.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
