Finisben a biztosítási törvény

Nagyjából elkészült az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslat végső változata – jelentette be Horváth Ágnes szakminiszter. Információink szerint az MSZP frakciójának egy része nem támogatja az indítványt.

Már csak apró pontosítások vannak hátra, így várhatóan jövő kedden benyújtják a törvényjavaslatot a parlamentnek – közölte Horváth Ágnes. Elkészült továbbá az a vaskos hatástanulmány is, amely megalapozza a biztosítói modellváltást. Egyelőre azonban egyik anyagot sem hozták nyilvánosságra.
Arra a kérdésre hogy nem tartja-e késeinek a törvényjavaslat véglegesítésekor elkészíteni a hatástanulmányt – amit egyébként a szakmai szervezetek is hiányoltak –, a miniszter úgy fogalmazott: nincs mit hiányolni, az anyag elkészült. Egyébként pedig mindenkivel egyeztettek, s rengeteg – a szakmai szervezetektől érkezett – módosítást beépítettek a javaslatba.
A tárcavezető a törvényjavaslatról úgy nyilatkozott, hogy az eredeti, nemrég közzétett szövegben számos változtatás történt. Jelentős részükre azért volt szükség, mert bizonyos kérdéseket praktikusabb nem a törvényben, hanem másfajta jogszabályban rendezni. Horváth Ágnes még annyit árult el, hogy a szinte már véglegesnek tekinthető változatban pontosították például a várólistaszabályokat, a pénztárak pénzügyitartalék-képzését, illetve azt, hogy milyen dokumentumokra van szükség akkor, ha valaki olyan egészségügyi szolgáltatónál vesz igénybe ellátást, amelyikkel pénztárának nincs szerződése. Változtattak a menedzsmentjogok megoszlásán is. Az igazgatótanács (it) a korábbi javaslat szerint ötfős lett volna, három főt a kisebbségi tulajdonos „adott” volna, míg kettőt az állam. Az új javaslat szerint a létszám hat főre változik, amelyből hármat-hármat delegálhat az állam, illetve az üzleti befektető, s ez utóbbi „adhatja” a vezérigazgatót is. Változott továbbá a felügyelőbizottság összetétele, az öt tagból egyet az Állami Számvevőszék elnöke, hármat az állam, egyet pedig a befektető jelölhet. A közgyűlésben a részvények arányában oszlik meg a szavazati jog, azzal a kitétellel, hogy bizonyos dolgokról – például az osztalékról vagy az üzleti tervről – csak együttesen lehet dönteni.
Horváth Ágnes úgy fogalmazott: a kormány tagjai, illetve a koalíciós felek között nem volt komoly nézeteltérés a részletekről. Lapunk azonban úgy tudja, hogy a szocialista frakció egy része nem ért egyet a javaslattal. (A párt társadalompolitikai tagozata egyébként nyilvánosan is ellenezte azt.) Többek között úgy látják, hogy kisebbségi tulajdonrészükhöz képest túl sok joggal rendelkeznek az üzleti szereplők, akik egyébként a díjtétel- és fejkvótabizottságokban is 50 százalékos részvételi lehetőséget kaptak. Horváth Ágnes nem ért egyet ezzel, s azt hangsúlyozta, hogy ez utóbbi két bizottságnak például inkább csak javaslattételi joga van.
A miniszter állítása szerint a törvényjavaslat nem rendelkezik arról, hogy mennyiért vásárolhatja vissza az állam a kisebbségi tulajdonrészét a befektetőktől. Ennek akkor lehet jelentősége, ha egy esetleges kormányváltás után meg akarnák szüntetni a több-biztosítós rendszert. Horváth Ágnes úgy látja, hogy ilyen esetben megalkudhatnak a felek a vételárról, vagy – szerződésszegés esetén – választott bírósághoz fordulhatnak.