Az ország nagy tragédiái mellett ott vannak a kis tragédiák. Néhány napja három tizenkét éves gyermek vesztette életét a Veszprém megyei Sümeg határában: rájuk omlott egy illegálisan használt homokbánya fala. A gyerekek a bekerítetlen, engedély nélkül homok és föld kitermelésére használt területen egy lyukba ereszkedtek, amikor a fal rájuk omlott. Negyedik – kimenekült – társuk hívott mentőket, tűzoltókat. Megmentésükre nem volt esély, hatalmas mennyiségű homok zúdult rájuk, amelynek súlyát az elmúlt napok esőzései csak növelték. Egy nappal korábban buszbalesetben halt meg három fiatal valahol Ausztriában, nekik sem lehettek reményeik. Rájuk szakadt a karosszéria. Ezek a nagy tragédiák.
Az rettenti meg az embert igazán, amikor nem érkezik haza csemetéje az iskolából, óvodából. Az ilyesmire nem számíthatunk. Ne menjünk el a kicsi tragédiák mellett, hosszúra tervezett életutak szakadnak meg ilyenkor.
Mentsük, vigyázzuk, ami még a miénk. Ezek a gyerekemberek a jövő zálogai, egyikből Nobel lesz, a másikból Puskin… Mentsük meg őket! A „kis” tragédiák nagy tragédiák. Arról harsog a sajtó, bömböl a publikum, ömlik mindenhonnan az ész. De itt most „csak” a kicsinyeinkről van szó, akikre ráomlott a löszfal, vagy felborult velük a turistabusz.
Szijjártó Péter: Ismét berendeltük Ukrajna nagykövetét
