Az Országgyűlés elnöke a magyarországi németek elüldözésének 60. évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián elmondta: fontos, hogy a megkövető szavak ugyanabban az épületben hangozzanak el, amelyben korábban a kirekesztő törvények születtek. – Nekünk, politikusoknak az a kötelességünk, hogy a szégyenletes politikai döntésekért elődeink helyett kimondjuk: Bocsánat! Soha többé! – mondta Szili Katalin. Hozzátette, sebeket begyógyítani csak úgy lehet, ha a rettenetet kibeszélhetjük magunkból, a felelősöket megnevezzük, az áldozatokat pedig megkövetjük. A történészek kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a magyar történelemnek ezt a fejezetét feldolgozzák.
Hans-Gert Pöttering a magyar házelnökhöz írt levelében kifejtette, hogy a saját hazához való jog az egyik alapvető emberi jog, és egyetlen hatalom sem űzhet el erőszakkal embereket a hazájukból. – Az uniónak tiszteleten, egyenjogúságon és diszkriminációmentességen kell alapulnia – szögezte le.
Németh Zsolt fideszes képviselő az Erika Steinbachhal folytatott megbeszélést követően újságíróknak elmondta, hogy a találkozón szóltak a Benes-dekrétumokról is. A dekrétumokat megerősítő szeptemberi szlovák parlamenti határozat ellentétes az európai normákkal. – Demokráciaellenes provokációnak tekintjük ezt a határozatot – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Steinbach a konferencián leszögezte: a Benes-dekrétumok idejétmúltak, mindig is az emberi jogokat sértették, és most is azt teszik.
Norbert Lambert, a Bundestag elnöke valamennyi német nevében köszönetet mondott a gesztusért, azért, hogy az évfordulón felszólalhat az Országgyűlésben. – Minden kultúra az emlékezésen alapul, és azzal kezdődik – hangoztatta, és a közös jövő érdekében európai feladatnak nevezte a múlt megértését.
bódis kriszta
Itt az első pont a Tisza Párt kormányprogramjából: a családi adókedvezmény máris veszélybe került
