Rossz, de megszavazzák

Több szocialista képviselő szerint nincs társadalmi konszenzus az egészségbiztosítás piacosítása mögött, amely „sok sebből vérzik”, és „számos veszéllyel jár”. Ennek ellenére tegnap jóváhagyták az egészségügyi bizottságban, hogy a törvény az Országgyűlés elé kerüljön. Az MSZP-sek azonban jelezték, hogy a tervezet végső támogatását feltételekhez kötik.

Az ellenzékiek mellett a szocialista képviselők is aggodalmukat fejezték ki a biztosítási rendszer átalakításáról szóló törvénytervezet miatt az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén. Garai István (MSZP) például úgy fogalmazott: „Biztos vagyok benne, hogy változásokra van szükség az ágazatban, de abban nem vagyok biztos, hogy éppen ilyenekre és éppen ilyen gyorsakra. Vannak ugyan pozitívumai is a javaslatnak, de azok csak közép- és hosszú távon jelentkezhetnek, míg a veszélyei azonnal.” Mint mondta: ahhoz, hogy ez az átalakítás sikeres legyen, társadalmi konszenzusra volna szükség, ám ez nincs meg. Ettől függetlenül megszavazta a tervezet általános vitára való alkalmasságát, amit azzal indokolt: fogadókész arra, hogy meggyőzzék ebben a kérdésben.
Havas Szófia (MSZP) is élesen kritizált. Mint mondta, számos hibája van a törvénytervezetnek, sok sebből vérzik. Úgy fogalmazott: feltétlenül szükségesnek tartanak néhány fontos változtatást, amelyek nélkül nehezen tudja elképzelni, hogy a törvény végszavazásánál is az igen gombot nyomják meg. Ezek között említett olyan módosító indítványt, amely garantálja, hogy az üzleti befektetők csak a 49 százalékos tulajdonosi hányaduknak megfelelő mértékű menedzsmentjogot kapjanak. Egy másik feltétel, hogy a fejkvóta meghatározását a parlament hatáskörébe utalják, illetve hogy a változásokkal az ellátórendszernek fejlesztésekre fordítható pluszpénzhez kell jutnia.
A pluszforrás kérdése egyébként komoly felháborodást váltott ki a bizottsági ülésen, miután az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, Kincses Gyula azt mondta: az átalakítás célja a működés hatékonyságának és betegközpontúságának megteremtése, nem pedig a forráshiányok pótlása.
Megdöbbenéssel reagált erre több fideszes képviselő is, mert – mint mondták – hosszú ideig hallgatták a minisztérium képviselőitől, hogy az üzleti biztosítók milyen sok pénzt raknak majd a rendszerbe. Horváth Zsolt (Fidesz) alapjaiban elhibázottnak tartja a javaslatot, amit szerinte nincs is értelme módosító indítványokkal reparálni. A kormánypárti képviselőknek azt üzente, hogy ha politikai kényszer miatt nincsenek olyan helyzetben, hogy a tervezetet visszavonassák, akkor legalább három fontos módosítással csökkentsék a várható károkat. Ezek lényegében egybeesnek a szocialisták által említett változtatásokkal.
Mikola István (Fidesz) értelmezhetetlennek nevezte a törvényjavaslatot, mert hiányoznak belőle a számos fontos részletet szabályozó végrehajtási rendeletek. Kifogásolta, hogy csak most kapták meg a tervezett változásokról szóló hatástanulmányt. Leszögezte: ez nem társadalombiztosítás lesz, hanem üzleti biztosítás, amelyben a kartellbe tömörülő magáncégek rendkívüli befolyásukkal nyomást gyakorolhatnak az állami döntéshozatalra. Kedvező fejkvótát lobbiznak ki, kimazsolázzák a kisebb kockázatot jelentő ügyfeleket, csökkentik a kötelezően nyújtandó szolgáltatások körét, növelik a biztosítottak által fizetendő önrészt és járulékot – vetítette előre.
Az ülésen szinte ízekre szedték a tervezetet, több mint száz kérdést tettek fel a képviselők – köztük a kormánypártiak is – a szaktárcának. Kincses Gyula, a minisztérium államtitkára viszont azt állította: hosszú társadalmi és szakmai vitát folytattak, aminek eredményeként tisztességes kompromisszum született, amely megőrzi a szocialisták fontos alapelveit, ugyanakkor lehetőséget ad a versenyre.