Nincsenek megelégedve egyes szocialista politikusok az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvénytervezettel, ezért módosító indítványokkal próbálják azt korrigálni. Az SZDSZ-es irányítású Egészségügyi Minisztérium néhány napja nyújtotta be az anyagot a parlamentnek. Lapunknak több szocialista politikus is nyilatkozott, ám nevét egyikük sem vállalta. Többségük azt mondta, hogy elsősorban „pontosító jellegű”, „finomhangoló” változtatásokat szeretnének, ám voltak radikálisabbak is. Ők olyan javaslatokon gondolkodnak, amelyek fontos, a rendszer működését alapjaiban befolyásoló pontokat érintenének. Erről azonban még egyeztetnek párttársaikkal. Ilyen lehet például a kezdetek óta koalíciós vitát okozó menedzsmentjogok kérdése, azaz a befolyás megosztása a majdan megalakuló egészségpénztárakban a többségi állami és a kisebbségi magántulajdonos között.
*
Ebben a kérdéskörben egyébként – éppen a szocialisták nyomására – némiképp finomodott az Egészségügyi Minisztérium tervezete, mire eljutott a parlamentig. A kezdeti változatban még öttagú igazgatóság szerepelt, amelyből három főt adhatott volna az üzleti befektető, s csak kettőt az állam. Ez annyiban változott, hogy az igazgatóságot hattagúra bővítették, amelybe fele-fele arányban delegálhat tagokat a többségi és a kisebbségi tulajdonos, igaz, az elnököt – akinek szavazategyenlőség esetén döntő szava van – is az üzleti szereplő jelölheti.
Egyes MSZP-s politikusok azonban ezzel a változattal sem elégedettek. Ők továbbra is kiállnak amellett, hogy az irányításból mindenki a tulajdoni hányadának megfelelően vegye ki a részét. Azzal érvelnek, hogy ha a befektetők túl nagy beleszólást kapnak a döntésekbe, akkor elveszhet az állami felelősség, és a kisebbségi tulajdonosok irányítása alá kerül a magyar egészségügy. Az SZDSZ-esek – akik kezdettől fogva erős vezetői jogokat adnának a magánbefektetőknek – másként érvelnek. Szerintük nem lehet működőképes a rendszer, ha nem biztosítanak kellő beleszólást a kisebbségi tulajdonosnak az operatív döntést igénylő kérdésekbe. Ettől várják ugyanis a hatékonyság javulását. Hozzáteszik: valamit kell adni ahhoz, hogy milliárdokat fektessenek a rendszerbe.
A szocialisták gondolkodnak olyan módosító indítvány benyújtásán is, amellyel az Országgyűlés hatáskörébe helyeznék a fejkvótaszámítás jogát. A jelenlegi változat szerint ugyanis ez – az úgynevezett fejkvótabizottság javaslata alapján – miniszteri hatáskör volna. (Mint ismert, az egészségpénztárak nem közvetlenül a tagok után befizetett járulékokat, hanem az abból képzett fejkvótát kapnák meg.) A számítással kapcsolatban számos ellenvetése van a szóban forgó politikusoknak, de ezek nem igényelnek módosító indítványokat, a konkrét számítási mechanizmus ugyanis nem szerepel a törvénytervezetben, azt később más jogszabályban kívánják rögzíteni. Ebben további éles viták várhatóak.
Volt olyan MSZP-s képviselő, aki lapunknak azt állította, hogy ha bizonyos módosító indítványokat nem szavaz meg a parlament, akkor ő nem nyomja meg az „igen” gombot a törvénytervezet végszavazásánál.
A rendszer alapelvein – vegyes pénztár 51 százalékos állami és 49 százalékos magántulajdonnal – egyébként természetesen nem próbálnak változtatni a szocialisták, hiszen azt koalíciós megállapodás rögzíti.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a napokban arra a kérdésre, hogy mennyi módosító indítványra számít, úgy felelt: biztosan sok szövegpontosító jellegű javaslat lesz, hiszen „kissé bonyolultra sikeredett a jogszabály”. Reméli azonban, hogy jelentős változtatásra irányuló kezdeményezés nem sok érkezik.
origo.hu
Tűzfalcsoport: Magyar Péter durva politikai támadást indított az igazságszolgáltatással szemben
