A jó zene a csend kiterjesztése

Néprajzkutatóként és előadóművészként egyaránt foglalkoztatta az emberi hang gyógyító erejének titka Lovász Irént, aki legújabb, Belső hang című albumának anyagában a négy őselem lényünk mélyén szunnyadó erőit igyekszik felébreszteni a zene és a harmónia természetes eszközeivel. A Gyógyító hangok négyrészes lemezsorozatának második darabját, a Belső hangot karácsony előtt három nappal mutatja be a Művészetek Palotájában a népdalénekes zenésztársaival.

Voltak olyan egyéni és közösségi élethelyzetek a magyar kultúrában, amelyekben a hangot gyógyításra használták. Aki énekelt és aki hallotta, az egyszerre jobban lett – mondta el lapunknak Lovász Irén népdalénekes a Gyógyító hangok témaválasztását indokolva, s azt is hozzáfűzte, hogy a négyrészes lemezsorozat egyben az ő énekléshez, magyar népdalhoz fűződő viszonyáról is szól. – A mai világban mintha kicsit félnénk a csendtől, márpedig szerintem a jó zene a csend kiterjesztése. A Belső hang zenei anyaga a természeti őselemek bennünk dolgozó energiáit hivatott felszabadítani. A négy elemhez ugyanannyi hangszert álmodott meg Lovász Irén: a földet didgeridoon Kerekes János jeleníti meg, a víz Pintér Ágnes hárfáján, a tűz Balázs Gergely hegedűjén, a levegő pedig Gesztelyi Nagy Judit japán bambuszfuvoláján, a shakuhachin szólal meg. – Számomra ezek a hangszerek adják vissza a leginkább az őselemek jellegét; nem véletlen például, hogy a földet jelképező didgeridoo érintkezik is a talajjal – magyarázza. – Erre a produkcióra nem zenészeket kerestem, hanem embereket. Megálmodtam a hangszereket, és azokhoz kerestem olyan embereket, akik az én lelki húrjaimra tudnak rezdülni. Fontos volt, hogy a zenésztársaim tudjanak improvizálni, merjék a hangszerüket önkifejezési eszközként használni, és legyenek otthon a magyar népzenében.
A lemezbemutató koncert első négy tétele egyfajta személyiségfejlődési utat vázol föl előttünk. – Az anyaméhhel párhuzamba állított föld és a magzatvizet idéző víz tételei a kezdeteket jelképezik, azt az ősi közeget, amelyben mindannyian békességben lebegtünk – mondja az énekesnő. A tűz tételében a szuverén egyéniség magára találása mellett az elem másik aspektusa, a Szentlélek tüze is megjelenik, s ez egyenesen átvezet minket az éteri levegőtételbe, amelyben a felnőtt személyiség a földi életet kitágítja és természetfölötti dimenziókba emeli egy moldvai csángó imádság dallamára.
Mint kiderül, az ötödik tétel ráadás, a teremtés megidézésének boldog, eksztatikus örömtánca, amelyben Mizsei Zoltán hangja képezi a férfipólust. – Ebben a tételben kapott helyet a saját mantrám is, amely egész véletlenül pontosan illeszkedik szótagszámban is ahhoz a népdalhoz – „Napot is szeretem, Holdat is szeretem, de fényes csillagot leginkább szeretem” –, amely a természet valamennyi elemét magába foglaló zárótétel alapdallama.
A Belső hangot a téli napfordulón hallhatja először élőben a közönség a Művészetek Palotájának kistermében. – Ez a diófa borítású terem számomra maga a teremtés barlangja; aki oda befér, az megérdemli, hogy ott legyen. Akik pedig 21-én megtisztelnek azzal, hogy eljönnek, azoknak három nappal a fény születése előtt az Égi hangot is megidézzük. Az est második felében erről a lemezről adunk elő karácsonyi énekeket, himnuszokat – fűzi hozzá a népdalénekes.