A kisdiákok még az elitben vannak

Élmezőnyben végeztek a magyar diákok a nemzetközi PIRLS-felmérésen. A szövegértési vizsgálaton a magyarok a negyvenötös rangsor ötödik helyét szerezték meg. Az oktatási tárca szerint a jó szereplés a reformok következménye, a Fidesz azonban úgy látja: az alsó tagozatosok korábban is világszínvonalú eredményeket értek el, az erőszakos változtatások értelmetlenek és károsak voltak. A magyar 15 évesek korábban lesújtó eredményeket értek el a nemzetközi felmérésen.

Az általános iskola negyedik osztályába járó diákok körében tavaly elvégzett felmérésen negyvenöt ország közül csupán négyen előzték meg Magyarországot. A hazai kisdiákokat csak Oroszország, Hongkong, Luxemburg és a kanadai Alberta tartomány utasította maga mögé. A magyar tanulók olyan országok diákjainál szerepeltek jobban, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Spanyolország, Ausztria és Románia.
A felmérésben 150 véletlenszerűen kiválasztott iskola 4000-5000 tanulója vett részt. A diákok a kétszer negyven perces felmérés során találkoztak mesékkel, irodalmi művekből vett részletekkel, életrajzokkal, illetve tudományos leírásokkal. Ezután olyan feladatokat kaptak, amelyek a szövegekben leírt egyes információkra kérdeztek rá, de a jó megoldásokhoz szükség volt következtetések levonására és az olvasottak lényegének rövid összefoglalására is. Az irodalmi szövegeknél jobb eredményeket értek el a magyarok, mint a tudományos jellegűeknél, és különösen sikeresek voltak a tanulók az értelmezést, összefoglalást és értékelést igénylő feladatoknál. Az is kiderült, hogy a magyar tanulók többet olvasnak, mint a nemzetközi átlag. Hiller István oktatási miniszter szerint a javulás egyértelműen az olvasási és szövegértési képességek megerősítésére hozott intézkedések eredménye. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy óvatosan kell kezelni az adatokat, mert egyetlen évfolyam eredménye alapján nem lehet megítélni a közoktatás egészét.
A Fidesz szerint azonban teljesen más helyzet. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője leszögezte: már a 2001-es PIRLS-felmérésen – még a polgári kormány idején – is kiválóan szerepeltek a magyar diákok, akkor is az elitben kaptak helyet, eredményeik lényegében nem változtak. Hozzátette: egy tantervi oktatási reform eredményei körülbelül egy évtized után érzékelhetők, nem néhány hónap után. Olyan rendszert kezdtek szétzilálni, amely a nemzetközi öszszehasonlítás szerint is jól működött. Mára bebizonyosodott, hogy az erőszakos változtatások teljesen értelmetlenek és károsak voltak. Ilyen volt a kistelepülési iskolák megszüntetése vagy a készségfejlesztés kiterjesztése 12 éves korig.
Emlékezetes, a magyar diákok 2000-ben és 2004-ben is kétségbeejtően rosszul szerepeltek a PISA-felmérésen. A negyven ország eredményeit összesítő rangsornak csupán az alsó harmadában foglalt helyet Magyarország a 15 éves diákok szövegértési képességeit illetően, s a középmezőnyben a matematikai és a problémamegoldó képességeket tekintve. Magyar Bálint akkori oktatási miniszter a 2004-es adatokat értékelve azt mondta: javulást csak az akkor már egy éve elindított oktatási reform hozhat. A Magyar Nemzet úgy tudja, a PISA-felmérést tavaly is elvégezték, annak eredményeit a jövő héten hozzák nyilvánosságra. Akkor kiderül, hoztak-e javulást a Magyar-féle reformok.