(Kolozsvár)
Bukaresti elemzők az oroszbarát chisinaui kommunista államfő, Vladimir Voronin újabb erőfitogtatásaként értelmezik a Moldovai Köztársaság lépéseit. A 4,5 millió lakosú ország azzal indokolja a két szomszédos állam történetében példátlan gesztust, hogy kulturális és sajtótámogatások ürügyén Románia politikai befolyásra törekszik a köztársaságban, és veszélyt jelent államiságára, mivel nem hajlandó elismerni a közös államhatárt, illetve a moldovaiak nemzeti identitását. A hasonló nevű romániai tartománnyal együtt évszázadokig a Moldvai Fejedelemséget alkotó, a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenedett Chisinau nem először illeti hasonló vádakkal Bukarestet.
Miközben a két nép esetében nem lehet különböző identitásról beszélni, hiszen például a lakosság nyolcvan százaléka által beszélt moldovai nyelv a román egyik dialektusa, a Voronin-rezsim önálló nemzetként és nyelvként hirdeti a moldovánt. A chisinaui elnök felrója Bukarestnek, hogy tömegesen biztosít állampolgárságot a moldovaiaknak, és romániai egyetemekre csábítja az egyetemistákat, amellyel szerinte aláaknázza az ország stabilitását. Bukarest egyelőre képtelen felocsúdni a kisebbik testvér sorozatos pofonjaitól. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő európaiatlannak, Traian Basescu államfő pedig provokációnak nevezte Chisinau magatartását.
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt