Élvezde és néha Rajonda

Másnap pedig Árpád vezér minden főembere Magyarország minden vitézével együtt bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat, egyeseket romban, másokat nem, és fölöttébb csodálták mind azokat az épületeket. – A házak sorban egymás után beomlanak. Építkezésnek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó meghúzhassa magát az eső és a hó elől. Pincékre nincs szükségük; ezeket szeméttel töltötték meg. Saját házának senki sem ura és gazdája. – Pest 60 000 lakosú, lármás és nagy forgalmú, tetterős, dolgos, nagyra törő város, mely többet termel, mint amennyit elfogyaszt… épületei pedig jó ízlésről tanúskodnak. – Mindenfelé repülőgépek és gépkocsik csontvázai. A romházakból a tavaszi szél érintésére potyog a gerenda és a tégla. Egy asszony téglát rak a földszintes ház ablakába, így pótolja az ablaküveget.
Mint tudjuk, akárcsak a könyveknek, az épületeknek, szobroknak és a városoknak is megvan a maguk sorsa, ami hol csupán egy-egy mozzanat makacs visszatérésében, hol a megszakíthatatlan folytonosságban, hol meg éppen a megszakítások folytonosságában mutatkozik meg. Jó példa erre Budapest. Honfoglalásunk látnoka, Anonymus, a XVI. századi Hans Dernschwam a török hódoltság alatt, Demidov herceg 1837-ben és Márai Sándor 1945-ben ugyanannak a provinciális világvárosnak az arcát érzékelte, amely római katonai táborból terjeszkedett sokat ostromolt, számtalanszor porig rombolt és újjáépített valamivé, amit ma is csak nehezen tudunk meghatározni.
Hogy Budapest egy nagy izé, amelyben több város és több történelem is meglapul, aziránt a budapestieknek soha nem volt kétségük. Múltkereső tapogatózásunkban segítségünkre lehet a Corvina Kiadó impozáns kiadványa, a Budapest krónikája a kezdetektől napjainkig, amely többet is, kevesebbet is ad, mint amivel címében kecsegtet. Az első szakócától a legutóbbi utcai harcokig mindent átfogóan ismertető, rendszerető és rendszerező városmonográfiát semmiképpen sem. Ehelyett szikár miniesszék, kommentárok, közép- és újkori városrajzok, exkluzív képek, fotográfiák, plakátok és hirdetések, tervrajzok és térképek, rendeletszövegek és használati tárgyak olyan gazdag, impresszionisztikus egyvelegét, amely átélhetővé, értelmezhetővé teszi a magyarok mai fővárosának sok évszázadát.
Bár ma már Dunát lehet rekeszteni a várostörténeti – és mindenféle egyéb – nosztalgiaalbumokkal, sőt mintha a karácsonyi könyvforgalmat egyre inkább ennek jegyében képzelné el a hazai könyvpiac, ez a Budapest-krónika a maga alaposságával és szerteágazó figyelmével kirí a puszta képeslapgyűjtemények sorából. Izgalmas követni lapjain azt a folyamatot, amint a középkori Magyarország „beleül” az ókori Aquincum és a pesti Contra-Aquincum használható romjaiba, ahogy a törökség annak rendje és módja szerint ismét romhalmazzá változtatja a reneszánsz kultúrájában kiforrt Budát és a mindig régies hangulatú Óbudát, s – bár a könyv szerzői a közelmúlt tárgyalásában mintha hímes tojásokon lépkednének – ahogy a rombolásnak ez a fátuma a mai napig kísérti ezt a rosszkedvű, ingerült települést. A helytörténet ínyencei többek között azt is megtudhatják a könyvből, hogy a Rudas fürdő az ott kikötő komphajó kormányrúdjáról kapta a nevét, hogy mennyibe került a pesti élet sok évszázaddal ezelőtt, és hogy micsoda perpatvar tört ki a XIX. században, amikor magyarítani akarták a Redoute nevét: „Bálház vagy Bájlak, Gondilla, Gyönyörde, Idénylő, Hóralak és Vigadó, Vigorda és Táncolda… Üdvlelde s Üdülde… Élvezde és néha Rajonda.”
Ami azonban zavarba ejti a képes krónika forgatóját, az éppen a tájékozódás nehézsége: noha a gyűjtemény a lehető legegyértelműbb megoldást, a kronologikus rendet választja, ez ebben a sokoldalú válogatásban sokszor csak az útvesztést garantálja azok számára, akik egy-egy korszakon belül tematikusan is kutakodnának Budapest történelmi bedekkerében. Az idézet- és tanulmányszövegek elkülönítése sem egyértelmű, a forrásjelölés, névmutató hiánya pedig nagy hiba egy ilyen alaposságra törekvő kiadványban. Persze aki szeretne belelapozni a közép-európai urbanitás zaklatott fejlődésregényébe, annak ez a könyv így is letehetetlen olvasmány.
(Budapest krónikája a kezdetektől napjainkig. Szerkesztette: Bart István. Corvina Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 14 990 forint)