Miért Oroszország? Szaúd-Arábia esetében a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése gazdasági oldalról tökéletesen érthető, hiszen Moszkva éppúgy komoly szereplője az olajpiacnak, mint a sivatagi királyság, s nem mindennapi hadiipari együttműködés is körvonalazódik a két ország között. Az egyelőre még nem véglegesített, ám jól értesült források szerint már csak aláírásra váró megállapodás alapján Szaúd-Arábia Oroszországtól 2,2 milliárd dollár értékben vásárolna mintegy 150 Mi–17-es és Mi–35-ös helikoptert. Az oroszok már a kilencvenes évek elejétől kezdve próbáltak betörni az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) fegyverpiacára, eddig eredménytelenül, ám a 2007-es év áttörésnek bizonyulhat. Az óriási megrendelés mellett orosz cégek vesznek részt a gázüzletág fejlesztésében, valamint a jelenleg még gyerekcipőben járó szaúdi vasúti hálózat kiépítésében. Politikailag azonban kissé érdekes a szaúdi–orosz közeledés, minthogy Rijád az ország születése óta az Egyesült Államok szoros szövetségese, miközben az orosz–amerikai viszony évek óta nem volt olyan hűvös, mint manapság. Persze a szaúdiak sem ma kezdték a közeledést, hiszen az akkori trónörökös Abdullah 2003-ban járt Moszkvában, Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt idén februárban viszonozta az időközben a trónra jutott uralkodónál. A szaúdiak, úgy tűnik, most már komolyan gondolják a közel-keleti békét, s nem elégszenek meg azzal, hogy szavakkal kiálljanak a palesztinok jogaiért. Szultán herceg Moszkvában kijelentette, a béke két fő akadálya Izrael visszautasító magatartása és a lényegi kérdések megkerülése volt. Szaúd-Arábia 2002 óta hangoztatja saját elképzelését a lehető legegyszerűbb megoldásról: Izrael visszavonul az 1967-es határokig, cserébe az arab államok felveszik vele a diplomáciai kapcsolatot. A javaslat gyakorlatilag visszhangtalan maradt, a jelenlegi állás szerint az egy évvel későbbi „útiterv”, a közel-keleti kvartett programja még mindig az irányadó.
Szaúd-Arábia nemzetközi terrorizmusellenes konferenciát akar szervezni Rijádban, amelyen vezető szerepet kapnának az oroszok. Szintén e két ország együttműködése hozhatja létre azt az urándúsító központot, amely biztosítaná az atomenergia békés felhasználását ellenőrzött alapanyag előállításával. Ez a megoldás elméletileg segíthetne az iráni atomdosszié lezárását, persze csak akkor, ha Teherán beleegyezik, hogy nem saját maga állítja elő a nukleáris fűtőanyagot, kiengedve kezéből egy fontos ütőkártyát.
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál